Az iszlám sokak számára ma is rejtély. Bernard Lewis és Buntzie Ellis Churchill e könyve az iszlámot vizsgálja: miben hisznek követői, hogyan alakította őket, gazdag és sokszínű kultúrájukat és politikájukat a vallásuk az elmúlt több mint 14 században.
A magyar kis- és középvállalkozások helyzete enyhén szólva nem túl bíztató. A multik országa lettünk! De talán lehet és érdemes valamit tanulni tőlük! Biztos vagyok benne, hogy a multik tapasztalatainak, ismereteinek, technikáinak nagy része a kisebb vállalkozásoknál is hasznosítható.
Sokszor megszokásból, előítéletekkel kérdezünk, vagy túl bonyolult kérdéseket teszünk fel, amelyek legtöbbször magukban foglalják a válaszokat is...
A bennünk rejlő vezető megmutatja, hogyan fedezzük fel és tudatosítsuk magunkban mindazt, ami valóban egyedi és értékes bennünk, hogyan tárjuk fel rejtett belső céljainkat, hogyan nézzünk szembe félelmeinkkel és szedjük össze erőnket...
Susan Greenfield, a tudományos pályája elismeréseként bárói rangot kapott brit agykutató három forgatókönyvet vázol fel letehetetlenül érdekes és kulcsszerűen fontos könyvében. Megkockáztathatjuk a jóslatot, hogy az Identitás a XXI. században feltehetően a következő korszak kulcsműve lehet.
Természetesen van, akinek a főnöke egy angyal, de a tapasztalatok szerint ez a ritkább. Sokkal gyakrabban halljuk azt, hogy valaki így panaszkodik közvetlen felettesére: „Túlhajszol!”; „Semmibe vesz!”; „Nem hagy érvényesülni!”
Képzeljük el, hogy valamit azonnal meg kellett oldanunk, egy ragyogó ötletet vár tőlünk a főnök, de a világon semmi nem jut eszünkbe… Ilyenkor kellene valami, ami meggyújtja azt a bizonyos szikrát…
Fedezzük fel, hogyan keressünk több pénzt, és hogyan állítsuk szolgálatunkba – derítsük ki, hogy vagyonunk megteremtésével miként teljesíthetjük ki a személyiségünkben rejlő lehetőségeket, és érhetjük el a lelki nyugalmat.
Korunkban mindinkább ráébredünk, hogy anyagi biztonság keresése önmagában nem kielégítő, és még az érzelmi biztonság vagy a hatalmas tudás sem teheti teljessé életünket – az a sorsunk, hogy az úgynevezett végső kérdésekre keressünk válaszokat. Személyes fejlődésünk paradoxona abban áll, hogy általa önmagunkon túlra juthatunk el. Az igazán fontos dolgok mindennapos gondjaink körén kívül találhatóak.
A Hab a tortillán bemutatja a korszerű marketing tizennégy trendjét, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. Megérteti, hogy manapság a tények nem veszik fel a versenyt a híresztelésekkel és a sztorikkal; megtanítja, hogyan keltsük fel a fogyasztók egyre lankadó figyelmét, és hogy az új matematika szerint miért ér többet ötezer ember, aki kíváncsi ránk, mint ötmillió, aki nem.
A műkincsek világában hatalmas összegek cserélnek gazdát. A múzeumok milliókért létesítenek extravagáns épületeket, a nagy aukciós házak árverései külsőségeikben az Oscar-díjak kiosztásával vetekszenek. A dúsgazdag gyűjtőknek a ritkaság és a szépség vagyonokat ér. Nem meglepő, hogy egy ilyen virágzó üzletágnak megvannak a maga vámszedői.
Tudjuk, milyennek látnak minket mások? Vagy legalább el tudjuk képzelni, hogy ez megtanulható? Igen, megtanulhatjuk úgy látni magunkat, ahogy mások látnak bennünket, és azt is, hogyan változtathatjuk meg stílusunkat, hogy valódi énünket tükröző első benyomást tegyünk.
Pacifisták vagyunk. Kerüljük a harcot. A harcmezőn is inkább arcokat keresünk. Digitániában azonban sok a pénz. És azt megszerezni – valóban harc. De közben emberek százezrei agyukat, saját arcukat adják ahhoz a hihetetlenül gyors fejlődéshez, ami az internetet, a mobil technológiát, a képalkotási és továbbítási rendszereket jellemzi.
Hogyan lehetsz tuti vesztes? Az író az élet szinte minden területéről tud példát adni ehhez a törekvéshez: olyan emberek példáját, akik teljesítménye alaposan elmarad az átlagtól. Könyvünk arra a megdöbbentő következtetésre jut, hogy ezek a nagyon különböző emberek ugyanazt a stratégiát alkalmazzák.
A webdizájn és a használhatóság ötvözése a legfontosabb és egyben legnehezebb kérdés egy új weboldal fejlesztésénél. Pedig minden honlap elsődleges célja, hogy a látogatók az összes releváns információt elolvasva minimális odafigyeléssel végigszörföljenek rajta.
Európa öregszik. Az előrejelzések szerint néhány éven belül az 55–64 éves korú lakosság száma jelentősen meghaladja a keresőképes fiatalokét. A demográfiai változásoknak ma még beláthatatlan egészségügyi, de ennél is jelentősebb társadalompolitikai és gazdasági következményei vannak/lesznek.
Az író egyike azoknak az üzletembereknek, akik tárgyalópartnereiket megeszik reggelire. Mindenki szeretne hasonló képességekkel rendelkezni. Egy kompromiszszumokkal és előítéletekkel teli világban Jim Camp fejtetőre állítja a hagyományos, konvencionális tárgyalástechnikákat.
„Veregesd meg a vállad, hiszen nem is vagy olyan őrült, mint ahogy állítják. És most már itt egy könyv, ami ezt be is bizonyítja.” Az élet gyakran látszólag teljesen irreális helyzeteket teremt, amiket nem akarunk megérteni, pedig több a logika mögöttük, mint gondolnánk.
Bársonyos, barnás-sárga csíkokat látunk, és máris menekülőre fogjuk, pedig amit látunk, nem is tigris, csak ártalmatlan, gyümölcsevő tigrislepke. Gyakran előfordul, hogy a számok, a statisztikák is pontosan ilyen megtévesztőek. Rögtön elhisszük valamennyit, pedig egyáltalán nem biztos, hogy amit látunk, az tényleg a valóságot tükrözi. Ez a könyv feltárja a statisztikákban szereplő számok hátterét – és bizony sokszor kiderül: a számok nem mindig azt mutatják, amit első pillanatban gondolnánk, vagyis nincs is tigris a láthatáron.
E különleges könyv különleges szerzőjét méltán nevezik a „világgazdaság karmesterének”, „az univerzum urának”: Alan Greenspan tizennyolc esztendő után nemrégiben köszönt le az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve Bank, népszerű rövid nevén a Fed elnöki tisztségéről. Visszavonulása és ezzel egy időben megjelent könyve hatalmas visszhangot váltott ki a világsajtóban.
