A második világháborút követő hiperinflációban a teljesen elértéktelenedett pengőt 1946. augusztus 1-jén váltotta fel a forint. Az új fizetőeszköz először a középkorban tűnt fel hazánkban. Nevét, az aranyforintot elsőként, 1252-ben kibocsájtó Firenze (középkori latinban Florentina) városáról kapta, magyarországi meghonosítása Károly Róbert nevéhez fűződik. Bár az infláció és a pénzcsere a világháború után hatalmas áldozatot jelentett a lakosságnak, cserébe megszűnt az áruhiány, nem volt szükség a cserekereskedelemre, és a feketézés korszaka is lezárult.
Milyen arckép volt a tízforintoson rövid ideig Petőfi előtt? Miért pont Tőkés Jánosné Várszegi Gizella arcképe került a százasra? Mi volt a világ legnagyobb címletű bankjegye? Ez is kiderül alábbi képeinkből.
A képre kattintva galéria nyílik.
A mostani forintmennyiségről pedig írunk:
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
