Rámászott a GVH a Lidlre, mert nem az Árfigyelőre hivatkozott a kommunikációjában
Ennél súlyosabb dolgot minden igyekezete ellenére sem tudott feltárni vizsgálatában a versenyhatóság.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közösen vizsgálják, hogy a forint elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős erősödése hogyan jelenik meg a magyarországi fogyasztói árakban, így különösen az importból származó termékek, élelmiszerek esetében – áll a GVH közleményében.
A hatóság azt is mérlegeli, hogy indokolt esetben gyorsított ágazati vizsgálatot indítson az ágazati problémák versenyközpontú értékelése érdekében, vagy akár versenyfelügyeleti eljárást az érintett piaci szereplőkkel szemben.
2025. december 8-án találkozott Varga Mihály jegybankelnök és Rigó Csaba Balázs GVH-elnök a két szervezet közti együttműködés elmélyítése érdekében. Az egyeztetésen Rigó kiemelte: „Az infláció megfékezése érdekében a GVH már eddig is számos ponton beavatkozott. A MNB-vel való együttműködés megerősít minket abban, hogy határozottan fellépjünk azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik a versenytörvénybe ütköző magatartásukkal fűtik az inflációs folyamatokat.”
Mint a közlemény fogalmaz (a szóhasználat még fontos lesz): „utóbbihoz kapcsolódva” központi téma volt a találkozón, hogy a forint az euróval és a dollárral szemben is jelentősen erősödött az elmúlt időszakban, és gazdasági és társadalmi célként jelölték meg, hogy a forint erősödésből következően, annak pozitív hatásaként, a kereskedők csökkentsék az importból származó termékek fogyasztói árát, „árazzák át” a devizában beszerzett termékeket.
Ennek nyomán a GVH meg is kezdte azóta az importőrök árazási gyakorlatának feltérképezését, amely során a fő kérdés az, hogy az érintettek „milyen gyorsan érvényesítik az árfolyam változását a fogyasztói árakban”. A vizsgálatokhoz a nemzeti versenyhatóság az általa működtetett online Árfigyelő historikus adatait is felhasználja.
Nem világos ugyanakkor, hogy milyen versenyjogi szabályt sértenek az importőrök azzal, ha nem azonnal árazzák át a Magyarországon kínált termékeiket – ezt leginkább piaci logika alapján érdemes megtennie a kereskedőnek, hiszen riválisai előbb-utóbb csökkenteni fognak.
A GVH tehát nem is annyira burkoltan ismét kartellezéssel vádolja a piaci szereplőket, hiszen a hatóságnak akkor van feladata, ha szereplők egymással egyeztetve tartják magasan az árakat, vagy ha egy szereplő gazdasági erőfölényben van, és tisztességtelenül magasan tartja az árakat.
