Hetek kellenek ahhoz, hogy az üzemanyag elérhetősége visszaálljon a megszokott szintre. Ideális esetben a jövő év elejére már stabil importtal és jelentősen magasabb készletekkel rendelkezhet az ország – közölte Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgató a Telexszel.

A lap még azelőtt készített vele hosszú interjút, hogy kedd este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában bejelentette: a kormány eltörli az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árat. A lap ezért újabb kérdéseket küldött neki arról, hogy milyen gyorsan lesz képes az intézkedés segíteni a hazai piacon, illetve hogy megérte-e az ársapka eltörlése a Molnak amellett is, hogy az állam újabb adók formájában elvonja tőle a nyereség szinte egészét.

Hernádi ez utóbbi kérdésre azt felelte, hogy az ellátásbiztonság szempontjából biztosan jó döntés volt a hatósági ár kivezetése, mert ez az ország érdeke. „A Molnak is az az elsődleges célja, hogy legyen elegendő üzemanyag. Nyilván hatalmas terhet jelent az extraprofitadó, hiszen meglett volna annak a helye, mind az energiaszuverenitás megteremtéséhez, mind az energiaátmenethez szükséges beruházásoknál. De most is csak azt tudom ismételni, amit ilyenkor szoktunk: adót fizetni kötelesség”. Hozzátette azt is, hogy „egy Mol méretű és fontosságú vállalatnak van olyan felelősségtudata, hogyha tíz-tizenkét évente átmeneti jelleggel kerül erre sor, és egyébként hagynak minket dolgozni, akkor lehajtott fejjel tudomásul vesszük. És dolgozunk tovább.”

Átadták és megnéztük Budapest legmagasabb épületét

A Mol a jövő épületeként jellemzi új székházát, a fővárosiaknak azonban már csak az első "felhőkarcoló" lesz, amit vagy szeretni kell vagy utálni. A mai nap mindenesetre az ünneplésé volt egy viharos időszak után.

Az interjúból kiderül, hogy Hernádinak a hatodik emeleten van az irodája a frissen átadott, nem nyilvános összegből épült Mol Campus toronyházában. „Ha az épület tetején ülnénk, annak bitang rossz üzenete lenne” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Arról, hogy egyesek – köztük Lázár János építésügyi miniszter – tájsebként tekint a 28 emeletes, a főváros történelmi látképét jelentősen megváltoztató épületre, azt mondta: „Olyan vádak ezek, amit egykoron megkapott a Parlament, mert túl nagy az országnak, vagy megkaptak a templomok, hiszen szinte egész héten kihasználatlanok, minek akkorákat építeni? (...) Akinek nem tetszik az épület, kávézzon egyet nálunk. Kiváló kávézónk van a földszinten, ami minden látogató számára elérhető és innen biztosan nem zavarja majd az épület látképe.”

A régi, Október 23-a utcai Mol-székházról azt mondta Hernádi: „meg nem nevezett összegért valóban a magyar állam vette meg”.

Az interjúban szó volt még arról, hogy

• tankönyvi eset volt az üzemanyaghiány kialakulásának folyamata, mert – talán pszichikai okokból – megugrott a fogyasztás, lecsökkent a kínálat, és az import is eltűnt.
• Hernádiban „felment a pumpa”, amikor azt hallotta, hogy a Mol ráerősített arra, mekkora a baj az üzemanyag-ellátással, illetve amikor egy meg nem nevezett politikus arról beszélt, hogy szabotázs történt a cég százhalombattai finomítójában. „Nem tudom minősíteni azt, ha valaki őket (a finomítóban dolgozókat) szabotőrnek nevezi.”
• az olajembargó bevezetése miatt „nagyon fontos lenne a közép-európai együttműködés”, mert ha a Barátság kőolajvezetéken már nem jön olaj, akkor az Adrián keresztül nem lehet ellátni Csehország, Szlovákia és Magyarország finomítóit. Ezért minél többalternatív útvonalat kell kiépíteni, Szerbia, Lengyelország felé.
• a szankciós döntések „nem túl jó döntések, túl nagy kockázatot vállalt ezzel az Európai Unió”, amely elveszíti a versenyképességét, miközben az oroszok eladják máshol az olajat és a gázt.
• mit vár a Mol a lengyel piacon való megjelenéstől.
• mit szól Hernádi ahhoz, hogy a jegybank megbüntette őket a vecsési olajmező miatt.
• mi a helyzet a hulladékbizniszben, amelybe szintén beszáll a Mol, s 35 évre kapott hozzá koncessziót. Hernádi úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer nagyon széttöredezett és pazarló, egységes, hatékony infrastruktúrára van szükség.