"Nem reagálunk azonnal, ha az infláció átmenetileg felülmúlja a tervezett 2%-ot" - jelentette ki Christine Lagarde, amikor bemutatta az Európai Központi Bank új pénzügypolitikáját, amelyet a vírusválság idején, az elmúlt 18 hónapban dolgoztak ki.

Az Európai Központi Bank arról akarja meggyőzni a piacokat, hogy fenn fogja tartani rendkívül laza pénz politikáját, a rekord negatív kamatlábat annak érdekében, hogy beindítsa a konjunktúrát és visszaállítsa az árak stabilitását - írja a Bloomberg.

Lagarde kijelentései nagyon fontosak az euróövezet olyan sebezhető államai számára, mint Olaszország vagy Spanyolország. "Az Európai Központi Bank stratégiája elmozdult a galamb irányban" - írja az ING bank szakértője, Carsten Brzeski. A Bloomberg Economics arra következtet Christine Lagarde kijelentéseiből: az Európai Központi Bank szeptemberben újra nagy vásárlásokba kezd a kötvénypiacon, hogy ezzel ösztönözze az uniós gazdaságok újraindulását.

"Türelemre tanít minket a múlt tapasztalata, vagyis arra, hogy elkerüljük az idő előtti szigorítást, amely hátrányos lehet a gazdaságok számára" - mondta az újságíróknak Christine Lagarde. A Bloomberg ebből arra következtet, hogy az EKB kamatlábemelése csak évek múlva következhet be: Frankfurtban 2023-ra 1,4%-os áremelkedést várnak.

Lagarde egyik elődjének, Jean-Claude Trichet-nek a szerencsétlen szigorítási akciójára célzott: 2011-ben az EKB szigorított, és emelte a kamatlábat az inflációs félelmek miatt. Ezt államadósság-válság követte, amit Trichet utódja, Mario Draghi korrigált kinevezése után, visszaállítva a lazább politikát.

EKB kontra FED?

A Bloomberg arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben Christine Lagarde hosszú távra hitet tesz a laza monetáris politika mellett, az amerikai jegybank már a szigorításon töpreng. Igaz, hogy az USA-ban az infláció meghaladja az 5%-ot. A Bank of England is tart az inflációtól, ezért a döntéshozók a kötvényvásárlások visszafogásán gondolkodnak.

Az Európai Központi Bankban sincs mindenki egy véleményen Christine Lagarde-dal. A kiszivárgott hírek szerint Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és Pierre Wunsch, a belga jegybank vezére bírálta, hogy az EKB hosszú távra elkötelezi magát a laza pénzpolitika mellett. Christine Lagarde is elismerte a csütörtöki sajtóértekezleten, hogy az új monetáris politika támogatottsága nem volt egyhangú, de "a döntő többség mellette állt."

Az EKB elnöke szerint: "az infláció megugrott, de ez jórészt átmeneti lesz." Mindez persze jelentős részben függ a koronavírus-járványtól, melynek korántsincs vége.