Kútba eshetnek a gyors Brexit-megállapodásról szóló tervek, miután az Európai Unió Luxemburgban székelő bírósága kedden úgy döntött: a tagállamoknak külön-külön is ratifikálniuk kell az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodást.

Hogy mi köze Színgapúrnak a Brexithez? A kulcsszó ez: megosztott hatáskör. A lényege ennek az, hogy ugyan a külkereskedelmi kérdésekben (vámok, embargók, szabadkereskedelem stb.) az EU jár el a tagállamok nevében, viszont azokban a kérdésekben, ahol a tagországokba irányuló közvetlen külföldi befektetéseket érintik, már maguk az államok jogosultak dönteni.

Az ítélet lassíthatja az unió tervezett szabadkereskedelmi megállapodásainak a lezártát is, ám például az USA-val kötendő ilyen egyezménnyel kapcsolatban nem ez az egyetlen probléma. Akad ennél nagyobb is: maga az amerikai elnök. A Kanadával aláírt megállapodásnál is egyelőre feltételes a jóváhagyás, épp az említett vitarendezési kérdések tisztázásáig.

A Bloomberg elemzői szerint a britek unióból való kilépésénél is hasonló fennakadásokra kell számítani. Annak ellenére lassulhat a folyamat, hogy az uniós vezetők egységes tárgyalást akarnak, elutasítják, hogy a tagországok külön-külön egyezkedjenek a londoni kormánnyal.

A nagy kérdés persze az lesz, hogy a britek végül milyen megállapodást kötnek az EU-val. Egyelőre ugyanis ez sem világos, pláne, hogy az unió tartja magát ahhoz is, hogy addig szóba sem kerülhetnek ezek a kérdések, amíg nem egyeznek meg néhány alapvető kérdésben, elsősorban abban, mi lesz a szigetországban élő uniós polgárokkal, illetve az unióban élő britekkel a szétválás után. A britek sem engednek néhány dologban. Az egyik ezek közül az, hogy magukra nézve nem akarják kötelezőnek tartani az Európai Bíróság precedensértékű döntéseit.

A brit kilépés dátuma elvileg 2019. március 30-a, hacsak a tagországok nem döntenek úgy, hogy meghosszabbítják a folyamatot.