Szezonja van most a gazdasági kérdéseknek – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak. A vasárnap délután felvett interjút hétfő reggel adták le a 180 perc című műsorban.

Azért beszélhetnek most a társasági adó csökkentéséről és a minimálbér emeléséről, mert megépítették azokat az alapokat, amikre bátran támaszkodhatnak, és amiből kinőhetnek ezek az intézkedések – kezdte.

"Közel vagyunk a teljes foglalkoztatáshoz"

Orbán szerint 2011 előtt Görögországénál is rosszabb gazdasági helyzetben volt Magyarország. De ők megalkották azokat az ökölszabályokat, amelyek megadták a gazdaság karakterét. Saját lábára kellett először is állítani a magyar gazdaságot, és ki kellett mondani, hogy nem akarnak segélyen élni. Ezért kellett egy olyan gazdaságpolitika, amely a munkán alapul. Először legyen munka, utána pedig még érje is meg dolgozni – ez volt a kiindulási alap. "Gyakorlatilag 5 százalék alatt van a munkanélküliség, közel vagyunk a teljes foglalkoztatáshoz" – mondta Orbán. 3-4 évig működtették ezt az új rendszert, és most megérkeztek az eredményekhez. Stabil helyzetünk köszön vissza a hitelminősítők döntéseiben is – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mindenkit meglepett, hogy most jött az adócsökkentés – mondta a műsorvezető.

Orbán szerint ez azért van, mert a magyarok pesszimisták, mivel elvesztették a 20. századot, és ez kudarcra iskolázta őket.

A magyar a saját szemének is alig akar hinni, ha azt mondják, hogy mostantól jó lesz. Fontos, hogy olyanok álljanak a kormányrúdnál, akiknek a természete derűs, bizakodó – vélekedett Orbán Viktor. Kellenek a példák a sikerre. Ma, ha sikerről beszélnek a politikusok, azt az emberek propagandának tartják. De a mostani sikerekben lehet bízni, mert a munkát elvégezték, a magyar modell sikeres.

Most egy hatéves gazdasági tervről tárgyal a kormány a munkaadókkal. A szakszervezetekkel való együttműködés is bajtársias, de "a vállalkozókkal vannak gondjaink", szeretnék elfogadtatni velük a béremelést.

Az iparűzési adó marad

Az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulcsát vezetik be – erről is beszélt Orbán Viktor. Mint ahogy a 2010-2011-es adóátalakítás is 2013-ban hozta meg a hatását, ennek az újabb adócsökkentésnek is két-három évvel későbbre várják a hatását, hogy meghozza a befektetőket. Amikor Orbán először volt miniszterelnök, azért harcoltak az EU-tagságról szóló tárgyalásoknál, hogy a tagállamok ne tilthassák meg, hogy magyar munkavállalók ott dolgozzanak.

A riporter szerint lassan adóparadicsommá válik Magyarország, de a helyi iparűzési adó még magas. Ehhez nem tudnak hozzányúlni Orbán szerint, "mert be kell látni, hogy azért valamennyi adót muszáj fizetni". Most van megváltozófélben, hogy nem szeretnek az emberek adót fizetni, mert annyira alacsonyak lettek a kulcsok, de a helyi iparűzási adóhoz nem lehet hozzányúlni.

Orbán szerint a magyarnak tehetsége van a gazdasághoz, csak leszoktatták erről. "De a legjobbak akarunk lenni a régióban" ebből a szempontból is. A társasági adó csökkentése leginkább a nagyoknak éri meg – vetette fel a műsorvezető. El tudják-e képzelni Orbánék, hogy a szociális adót csökkentik – kérdezte. A miniszterelnök azt mondta, úgy érzi, van egy olyan alsó középosztály Magyarországon, amely most már találhat munkát, és bízhat benne, hogy nagyobb elismertséget, bért kaphat. Őket célozza a minimálbér növelése. 1998-tól 2002-ig 20 ezerről 50 ezerre növelték a minimálbért, egyesek szerint ezért is vesztették el a választást – folytatta Orbán.

1,6 százalék lehet a nyugdíjemelés

A nyugdíjemelésről szólva Orbán azt mondta, hogy akik kritizálják őket, azoknak igazuk van. 2010-ig a nyugdíjakat elvették az emberektől, de 2010-ben kötöttek velük egy megállapodást, hogy meg fogják őrizni a nyugdíjak értékét. Ezt meg is tették, amit nem hisznek el a magyarok, mert pesszimisták. Most az infláció mértéke alacsony, és úgy tervezték, hogy a nyugdíj is azon a szinten marad. De ha Orbánnak sikerül megállapodnia a vállalkozókkal, és nő a minimálbér, akkor tér nyílik egy magasabb nyugdíjemelésre is. Konkrétan 0,9 százalék helyett 1,6 százalékos lehet a nyugdíjemelés – mondta. (A riporter nem kérdezett rá, de ez még mindig jóval elmarad az MNB által 2,3 százalékra tervezett jövő évi inflációtól.)

A Századvég szerint 5 év alatt megvalósulhatna egy 40 százalékos reálbérnövekedés. Orbán ezeket kiinduló számoknak tudja elfogadni, ő mindenkit arra fog ösztökélni a kormányban – "büntetéssel és jutalmazással is" –, hogy még följebb nyomják a béremelkedést.