Tragikomikus fordulatokban is bővelkedően folytatódott Vida Ildikó és a korrupció gyanúja miatt Amerikából kitiltott (máig ismeretlen) tisztviselők története. Miután a NAV elnöke egy hete elismerte, hogy ő és néhány kollégája is rajta van a listán, hétfőn Vida a Szabadság téren "támadta le" az amerikai ügyvivőt, André Goodfriendet, hogy tájékoztatást kérjen az ügyben. A találkozóról készült kínos videó után a NAV vezetője állítólag pert fontolgatott, de aztán szerdán az jelent meg, hogy - miután "ennek semmi értelme nem lenne" - eltekint a lépéstől.
Az ügy passzírozásába a héten beszállt a kormányzat jelentős része is. Rogán Antal hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a kitiltás is ügy csak az újságírókat érdekli, és nincs semmi az amerikai kormány, illetve a nagykövetség kezében. Polt Péter legfőbb ügyész közleményt adott ki arról, hogy újabb levelet küldött Goodfriendnek, kérve, hogy ezúttal személyre szólóan is adjon információt a felmerülő korrupciós ügyekről. Varga Mihály is beszélt a kitiltási ügyről, szerinte amíg az amerikaiak nem lépnek az ügyben, addig van egy "lebegő, megalapozatlan vád, de semmi több". Szijjártó Péter a témához egy, a Magyar Nemzetnek adott interjúval járult hozzá, ahol közölte: az amerikai-magyar biztonsági és gazdasági együttműködés sikertörténet, a kitiltási botrány pedig pusztán politikai ügy.
Csütörtökön annak is híre kélt, hogy adóhivatali dolgozók orra alá olyan aláírást kérő levelet dugdosnak, mely lényegében arról szól, hogy kiállnak a NAV-elnök mellett. Erről utóbb a NAV belsős partizánakcióként nyilatkozott. A CÖF viszont fel is jelentette az amerikaiakat arra hivatkozva, hogy nem jelentették a tudomásukra jutott korrupciós bűncselekményt, de cirkusz volt ezügyben a képviselőházban is, miután a Jobbik által péntekre összehívott bizottsági meghallgatáson egyetlen megidézett sem jelent meg, és az egyetlen kormánypárti képviselő jelezte: nem segítik a bizottság munkáját. Szombaton viszont Németh Szilárd, a Fidesz "rezsiügyi biztosa" frakcióvezető-helyettesként közleményt adott ki, melyben azt írta, hogy mostanra egyértelművé vált, hogy a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője is "Gyurcsány Ferenc kottájából játszik".
Az sem oszlatta el az ügyben kialakult zűrzavart, hogy péntek reggeli rádióbeszédében Orbán Viktor papítfecninek titulálta az időközben az amerikaiak által átadott és a kormány weboldalán csütörtök délután közzétett kétoldalas dokumentumot, amelyben az budapesti amerikai nagykövetség összefoglalta, milyen okok vezethettek a kitiltási botrányhoz. A kormányfő szerint mivel a papíron pecsét sincs, az ügy elveszíti a komolyságát, mert Orbán szeirnt, ha egy ilyen papírt bármely magyar nagykövet odaadna egy kormánynak, akkor másnap haza kellene őt rendelnie. Ebbe a fecnizésbe beleállt a NAV is beleállt, mely  szerint az "állítólagos korrupció" alátámasztására "felszínes, hiányos, több helyen téves információkkal szolgál" az amerikaiak összefoglalója. Azóta azonban a sajtóban több helyen is megvilágították, hogy a "fecni" olyan tárgyalási segédanyag, aminek a diplomáciában komoly súlya van , így azt kár volna súlytalanként kezelni. Ennek hatására vagy sem, de Orbán Viktor pénteken este, egy rendezvényen már a magyar és amerikai kormány közti szövetségről és a barátságról beszélt.

Nem enyhül a kiskereskedelmet felforgatni látszó kereszténydemokrata javaslat körüli vita, a hét közepén a szakma és a kormány végre egy asztalhoz ültek - sokra azonban nem jutottak. Mindenki lefutotta a kötelező tiszteletköröket, “a kormány készen áll a tárgyalásokra”, “a szakma először a saját álláspontját alakítsa ki”, miközben mindenki számára világos, hogy a kereszténydemokraták álszent magyarázata a családról meg a többiről nevetséges ahhoz képest, hogy ki mindenkinek lenne végtelenül káros a vasárnapi zárva tartás. Ezt leginkább az adóhatósághoz bekötött pénztárgépekből kinyerhető adatokkal lehetne illusztrálni, kérdés, hogy a NAV mostani elég zilált állapotában mennyire képes és hajlandó együttműködni?

Az Amerikában ismert akcióval, a Fekete Péntekkel népszerűsíti az internetes vásárlást idén itthon az Extreme Digital. Lehetnek olyan termékeik, amelyekre akár 70 százalék kedvezményt adnak. Elsősorban olyan vásárlók figyelmét próbálják felhívni, akik még nem vagy csak ritkán vásároltak eddig interneten.

Január 1-jétől fair bankkorszakot szeretne látni a kormány Magyarországon. A bankoknak ez sem fog különösebben jólesni. Nagyon meg kell gondolniuk például az egyoldalú kamatemeléseket, ugyanis ezzel maximum ötször élhetnek a jövőben a hitel teljes futamideje alatt, és legfeljebb három évente. Egy kiskapu azért még marad, de az sem lesz kellemes a pénzintézeteknek: a másik lehetőségük ugyanis az lesz, ha átállnak az  úgynevezett referencia kamatozású hitelekre, amik sokkal átláthatóbbak lesznek a mostaniaknál, és a kamat nem csak felfele mehet, hanem lefele is. A fair bankolásról szóló törvényjavaslatban bőven vannak még szigorítások: pl. tévét maximum 39 százalékos áruhitelre, és az ad-hoc díjemelések is nehezebbek lesznek.

Több milliárdos különadóval büntetné a dohánygyárakat Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára. Az adót rendkívüli egészségügyi hozzájárulásként kellene megfizetni egyelőre 2015-ben. A törvényjavaslatot úgy kalibrálták, hogy a piac négy legfontosabb, multinacionális dohánycégének nem csak a nyereségét viszi el, de milliárdos veszteségbe is löki őket. A legnagyobb összeget, több mint 6 milliárd forintot az amerikai Philip Morrisnak kell megfizetnie, utána következik a maga 3,5 milliárd forintos kötelezettségével a British American Tobacco (BAT). Egyetlen dohánygyár lesz, amelyik szinte vérveszteség nélkül megússza az extrasarcot: a Continental Dohányipari Zrt., melynek tulajdonosi köre bevallottan jó kapcsolatot ápol Lázár Jánossal, dolgozóik taroltak a trafikpályázatokon, és komoly szerepük lehetett a trafiktörvény megírásában is.

Még olcsóbb lesz a benzin  - és ez nem a szerdai vagy a pénteki napi árfolyamra értendő, hanem akár az egész elkövetkező évre is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss elemzése szerint ugyanis hiába nagyok a nem hagyományos kőolaj-kitermelési módszerek költségei, a kereslet és a kínálat viszonyából az következik, hogy jövőre nem tud stabilizálódni még a 80-90 dolláros hordónkénti árszinten sem a mértékadónak tekintett Brent olaj ára. A háttérben a felpörgetett kőolajkitermelés, illetve Kína lassuló gazdasági növekedése és az USA növekvő palaolaj termelése áll. Az IEA szerint drágulást csak a kitermelés váratlan visszaesése okozhatna, erre azonban egyelőre nem reagált az OPEC.

Váratlan fordulatról érkezett hír a bankpiacon. Eladósorban kerülhet a Budapest Bank, a vevő pedig nem lenne más, mint a magyar állam. A szűk körben zajló tárgyalások a 444.hu értesülései szerint már olyan messzire jutottak, hogy hétfőn be is jelenthetik az üzletet. A bankot tulajdonló General Electric leépíti nem létfontosságú részlegeit, Skandináviában eladták a lakossági hitelekkel foglalkozó ágazatot, és lehet, hogy lengyel bankjuktól is megválnának. A magyar leányért ugyanakkor nem csak az állam az egyetlen érdeklődő, a spanyol Banco Santander is versenyben van.

Budapestre is betette a lábát a Uber. A közösségi taxiszolgáltatás az okostelefonunkra letölthető applikációval érhető el: megadjuk a úti célunkat, a rendszer ehhez hozzárendeli azokat a regisztrált autókat, amelyek közelünkben tartózkodnak, mi pedig választhatunk saját preferenciáink alapján. A szolgáltatás jóval olcsóbb egy taxinál, nem véletlen, hogy világszerte tüntettek ellene a taxisok, Németországban meg is próbálták betiltatni.

A hét képe: mikrofonvégre kapták Varga Mihályt, aki a héten előbb nem ment el a saját védnöksége alatt meghirdetett rendezvényre vitázni a vállalkozókkal, majd az Országgyűlés gazdasági bizottsági ülésére is egy államtitkárt küldött maga helyett.

MTI / Mohai Balázs

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!