„Nem vagyok elég korrupt” - lépett ki az Átláccó labirintus plexirengetegéből szomorkodást mímelve egy egyetemista. „Egyre inkább elfajul a világ, jó hogy kicsit meg van rugdosva ez a dolog is” – tette hozzá egy számítógépes operációs rendszert hozva fel példaként, melynek illegális másolatát használják a legtöbben, anélkül, hogy ennek jelentőségével tisztában lennének.

A Korrupcióellenes Világnaphoz (december 9.) kapcsolódóan idén harmadik alkalommal rendezte meg a Transparency International Magyarország az Átláccó Fesztivált az A38 Hajón. A program felvezetőjeként a Telenor közreműködésével felépítettek egy labirintust a budapesti Aréna Plázában, amely interaktív módon hívja fel a fiatalok figyelmét a korrupció elleni küzdelemre.

Átláccó labirintus a budapesti Aréna Plázában

Stiller Ákos

A labirintusban a korrupció hétköznapi életben megszokottá vált formáinak felismerése volt a feladat, mint a kalauz kisebb összeggel való jobb belátásra bírása, vagy a KRESZ vizsgán kenőpénz csúsztatása a sikeres vizsga biztosítása érdekében. Helyes válasz esetén nyíl mutatta az irányt a következő kérdést megjelenítő képernyő felé. Összesen négy állomáson kellett bizonyítani morális helytállásunkat, hogy elkerülve a zsákutcákat a játék végére érjünk. A célban ajándékkal jutalmazták korrupciómentes magatartásunkat.

Nemcsak fiatalok próbáltak keresztül jutni a korrupciós helyzetekre rákérdező feladatokon, egy háromfős középkorú csoport is „jópofának” értékelte a kezdeményezést, bár a hasznosságát illetően voltak kételyeik. „A korrupciót a hétköznapokban nem a tudatlanság szüli, hanem sokszor belekényszerülnek a kisemberek, hogy a rendszer hibáit áthidalják, legtöbbször a megélhetésüket biztosítva ezzel. Egész más a helyzet a politikában, vagy vállalati szinten.” – mondta az egyikük. „Ami felső szinteken zajlik, az nagyon rossz üzenet a a társadalomnak.” – tette hozzá a hármas másik tagja. Egy apuka, aki kisfiával együtt nézte meg a labirintust, úgy látta, hogy igazán hasznos az installáció. De gyerekeknek szigorúan csak felnőtt kísérővel, mert azért el kell magyarázni, hogy például a vízszerelőtől miért tanácsos számlát kérni.

Stiller Ákos

Nem mindenki épít autópályát

A Transparency International által szervezett konferencián, mely idén az Információs és kommunikációs technológiákkal a korrupció ellen elnevezéssel futott, Alexa Noémi ügyvezető igazgató már szinte mantraszerűen ismételte el azokat a hiányosságokat, melyekkel a kormányzat még adós a korrupció elleni harcban. Külön kiemelte a kampányfinanszírozás kérdését vagy azt, hogy még van hová fejlődni a közérdekű adatok nyilvánossága terén. Az új választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy jelenlegi formájában az alkotmányos normakontrollra küldött törvény szerinte még hosszabb és áltláthatatlanabb kampányt eredményez a korábbiaknál.

Előtte szólalt fel Rétvári Bence, közigazgatási és igazságügyi államtitkár, aki természetszerűleg méltatta a kormány 2 éves korrupció megelőzési programját. A választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban fontos vívmánynak mutatta be, hogy az írott sajtónak kötelező lesz beárazni a megjelenő politikai hirdetéseket. (De ahogy utána Alexa Noémi utalt rá, ez egyáltalán nem vonatkozik majd az outdoor-kampányra, az országot elárasztó óriásplakátokra.) Rétvári arra is kitért, hogy a közbeszerzések területét megítélése szerint „a korábbi vakablakhoz képest, ha nem is átlátszóvá, de legalább áttetszővé” sikerült változtatni. Felmérésekre hivatkozva azt mondta, hogy az átlagember nem szembesül olyan gyakran korrupcióval, mint amilyen fokon korruptnak látja a magyar közéletet. "Persze ebbe az is belejátszik, hogy nem minden ember épít autópályát” – fűzte hozzá tréfálkozva az államtitkár.

Rétvári Bence a parlamentben

MTI Fotó: Soós Lajos

Rétvári emellett azt is megemlítette, hogy a kormányzat nemzetközi szervezetekkel együtt próbálja átláthatóbbá tenni a közéletet, például az OECD állandó együttműködő partnere az országnak. Emellett beszélt arról is, hogy a kormány 480 milliós programot indított, amibe többek között olyan intézkedések tartoznak, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási anyagába a korrupció elleni harc beépítése, a Köztisztviselői Kar, mint érdekvédelmi szervezet felállítása, egy anonim alapon működő bejelentő-védelmi rendszer kialakítása, és különböző, a korrupció lehetőségét szűkítő informatikai fejlesztések.

A konferencia résztvevője volt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is, aki az adatszolgáltatás fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy honnantól számít egy adat közérdekűnek. Példának azonban nem a központi vagy a helyi közigazgatás hiányos adatszolgáltatási gyakorlatát hozta fel, hanem az országos hallgatói önkormányzatét, amely szintén közfeladatot lát el, ezért nyilvánossá kéne tenni a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. Ám ezzel a véleményével az egyetemek nem értenek egyet.

Péterfalvi azt viszont vitatta, hogy egy állami cég üzleti terve nyilvános információ lenne, utalva a tervezett 4. állami mobilhálózatra. Az üzleti terv ismertetése ugyanis piaci veszteséggel járhat a vállalatnál. Utolsóként szólalt fel Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke, aki a bírósági szervezet integritásáról számolt be. Úgy mutatta be a szervezetet, mint a legátláthatóbb közintézményt, hiszen a bírói szervnél a vezetőket a dolgozói kollektíva véleményezi, ráadásul munkájuk nagy része a nyilvánosság előtt zajlik. A legfontosabb kérdésnek a bíróságok függetlenségének biztosítását tartja, a szabályzatok kialakítását és a rendellenességek felfedését.

A konferenciát követő kerekasztal-beszélgetésen a kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségekről, mint a korrupció ellenes harc lehetséges eszközeiről beszélgettek a résztvevők. Bár a szervezők feltehetően nem gondoltak arra, hogy egy ilyen fesztivál esetében a zárókoncert fellépőjének is lehet üzenetértéke, a napot a Balkan Fanatik előadása zárta.