Nem vált be a PPP-konstrukció a kollégiumok üzemeltetésénél

Hegmanné Nemes Sára kiemelte: a nemzetközi tapasztalatok alapján lett volna a PPP-konstrukcióknak előnye is, akkor, ha a vállalkozó saját forrásból, saját kockázatára és üzemeltetési felelősségére működtet. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy kilencven százalékban devizaalapú bankhitelből történtek a beruházások, amelyek egyből determinálták "a brutális díjakat". Az államtitkár beszélt arról is, hogy a konstrukció különösen a vidéki főiskolák esetében okoz majd komoly gondot a jövőben a hallgatói létszám csökkenése miatt. Példaként említette a bajai, szolnoki, dunaújvárosi és nyíregyházi intézményeket, ahol mindenképpen javasolni fogják a konstrukció megszüntetését a jövő évi büdzsében. Felidézte azt is, hogy 2010-ben három PPP-beruházást leállítottak: a Budapesti Corvinus Egyetem mellett tervezett Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma, a SOTE és az Óbudai Egyetem kollégiumi beruházása nem kezdődött el, illetve nem fejeződött be. Utóbbi kettő esetében azonban szeretnének megoldást találni az építkezés befejezésére - jelezte. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a költségvetés jelenleg mintegy 9 milliárd forinttal járul hozzá ezekhez a konstrukciókhoz, és nagyjából ekkora összeget tesz ki az intézmények hozzájárulása. A beruházás értékére vonatkozó felvetésre azt mondta: a kiváltás teljes összege 100-120 milliárd forintba kerülne, amit a költségvetés jelen pillanatban nem tud vállalni. Problémaként említette a beruházásoknál, hogy sok esetben jogvesztő határidők vannak, és a már kész kollégiumoknál szempont az is, hogy az üzemeltetés biztonságát ne veszélyeztessék. Az esetleges kiváltásokhoz ugyanakkor mindenképpen szükség lesz költségvetési forrásra - jelezte, hozzátéve: első körben a helyi önkormányzatoknak ajánlják fel majd adott esetben a kihasználatlan épületeket. Horváthné Herbáth Mária, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főtanácsosa szintén azt mondta, az az elvárás, ami a PPP-konstrukcióval szemben megjelent, hogy gazdaságosabb legyen az üzemeltetés, nem teljesült. Mind a diákotthonok, mind a felújított kollégiumok üzemeltetése többe került, mint a hagyományos létesítményeké - közölte, hozzátéve: megállapították azt is, hogy a keresleti és a pénzügyi kockázatok jelentős részét a felsőoktatási intézmények viselik.Kifejtette: 2011 végéig 17 ezer 352 férőhelyet érintettek ilyen konstrukciók, ezek nagyobb része kollégiumi férőhely-felújítás volt, és kisebb része diákotthonok bővítése. A kollégiumok kihasználtsága általában megfelelő volt, 95 százalékos, ami magasabb, mint a hagyományos kollégiumoké. Ugyanakkor volt olyan kollégium is, elsősorban vidéki, kisebb vonzáskörzetű főiskolákon, ahol a helyek felét sem sikerült feltölteni - ismertette. Jelezte: azt javasolták a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy vizsgálja ki a szerződések miatti felelősséget, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke felidézte, hogy a Medgyessy-kormány alatt, Magyar Bálint minisztersége idején indultak el a PPP-konstrukciók. Már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy ezzel a beruházási formával már húsz évre előre elköltik a felsőoktatás fejlesztésére szánt forrásokat - emlékeztetett. Megjegyezte azt is, a megkötött konstrukciók kétharmadánál nincs pontosan rendezve, hogy a törlesztés lezárulta után kié lesz az ingatlanok tulajdonjoga.