Az Európai Bizottság illetékesei által készített, most az Index által nyilvánosságra hozott tizennégy oldalas összefoglaló augusztus 31-i keltezésű, tehát a tárgyalások lezárása után született.

A levélből kiderül: a nemzetközi szervezetek szerint a magyar kormány túl optimistán ítéli meg a gazdaság 2012-es és 2013-as kilátásait. Az idei adatok alapján már látható, hogy elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet, ám – jegyzi meg a levél – a kabinet még nem módosított sem az idei 0,1 százalékos, sem a jövő évi 1,6 százalékos növekedésre vonatkozó prognózison.

A Bizottság szerint komoly fiskális lépésekre van szükség ahhoz, hogy fenntartható pályára kerüljön az ország. A növekedési és a költségvetési prognózisokból a jelenlegi kamatszintekkel számolva együttesen az jön ki, hogy növekedni fog az államadósság, ami a jelenlegi 80 százalék körüli szintről 2020-ra a GDP 100 százalékát is elérheti.

Megjegyzik: az IMF és az EU stábja között teljes egyetértés volt már korábban is a recessziós előrejelzésekről, csak a magyar kormány ragaszkodott a már említett, túl optimista prognózishoz. A kormány szerint jövőre még nagyobb lehet a növekedés a munkahelyvédelmi program miatt, ami azonban 0,75 százalékpontos költségvetési lazítással jár. A Bizottság bár nem tér ki rá külön, a levél alapján aligha osztja ezt az optimizmust, hiszen tartják a jövő évi növekedési prognózist.

A Bizottság megállapítása szerint az eddigi tárgyalásokon a kormány, bár jelezte elkötelezettségét a költségvetési konszolidációra, nem ismerték fel, hogy milyen komoly lépésekre van szükség a jelenlegi helyzetben. Bár több megbeszélésen téma volt a lehetséges költségvetési megtakarítások köre, eredményt nem sikerült elérni – Brüsszel szerint a többek között a gyermekek után járó támogatások célzottabb felhasználásával, az szja-rendszer progresszivitásának megtartásával és az állami vállalatok áttekintésével is lehetne spórolni.

A konvergenciaprogram végrehajtásához szerintük további lépések kellenek. A kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazították.

Megállapítják, hogy a piacok bizalma Magyarországgal szemben az utóbbi időben erősödött, aminek az oka, hogy egyre többen várták az IMF–EU-hiteltárgyalások sikeres lezárását. A pénzügyi szektor helyzete szerintük erősnek tűnik, de a gazdasági visszaesés és a különadók miatt stabilizálni kellene.

A szakértői összefoglaló szerint fiskális kormányzás szempontjából fontos lenne – ahogy a Bizottság korábban ajánlotta –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát a kormány állítsa vissza, beleértve ebbe az erős vétójogot is. Az Alkotmánybíróság jogát a költségvetési kérdések vizsgálatára „igen üdvös” lenne szerintük visszaállítani.

Az adózással foglalkozó fejezet felhívja a figyelmet arra, hogy az egykulcsos adó bevezetésével a minimálbéren lévő, gyermektelen munkások adóterhe 4,8 százalékról 16 százalékra emelkedett, míg az általános adóteher a járulékokkal együtt 38,8 százalékról 48,8 százalékra nőtt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. „Ez a reform több mint a GDP 2 százalékával növelte a hiányt, anélkül, hogy bármilyen hatással lett volna a foglalkoztatottságra” – írja a levél.

A kisvállalkozásokat érintő adóváltozások az EB szerint jó irányba vezethetnek, de a kkv-k adókedvezményeit átfogóan kellene felülvizsgálni, egyszerre fiskális és hatékonysági szempontból. A javasolt változtatások eredményeképpen hat különböző adózási rendszer lesz az üzleti szférában, és ezek többsége mellé még ott van a helyi iparűzési adó, márpedig ez a túlbonyolított rendszer valószínűleg növeli majd a bürokratikus kiadásokat és további torzulásokat okoz az adórendszerben – fogalmazzák meg aggályaikat.

A különadók mindegyikét felül kellene vizsgálni, mondja Brüsszel, azok ugyanis problémásak és kötelezettségszegési eljárásokat vonhatnak, vonnak maguk után. A közelmúltban bevezetett adók (csekkadó, telekomadó, energiaadó, biztosítási adó) a bizottsági szakértők szerint többek között fenntarthatósági és a közösségi joggal való illeszkedéssel kapcsolatos aggályokat is felvetnek.

Az állam szerepét, a befektetői aktivitás adminisztratív és intézményi korlátait is csökkenteni kellenen a szakértők szerint. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében az állami vasút és buszos tömegközlekedés radikális reformjára lenne szükség.

A foglalkoztatás elsősorban a közmunkaprogramoknak köszönhetően bővülhet, bár a jövő évi növekedés a versenyszférában is elindíthat kisebb bővülést. A Bizottság szerint ezzel együtt is 10 százalék felett marad a munkanélküliség. Az infláció makacsul magas marad, részben a bújtatott adóemelések, részben a nyersanyagárak növekedése miatt.

A bizottsági állásfoglalás szerint kétséges azoknak a pluszbevételeknek a sorsa, amit a munkahelyvédelmi programban a pluszbevételekből remélnek, „ugyanakkor látszik lehetőség az adóterhelés átalakítására például a kedvezményes 10 százalékos társasági nyereségadó átalakításával”. Szintén hozzá lehet nyúlni a családtámogatásokhoz, példaként a levél „a mindenkinek járó, a GDP 1,2 százalékára rúgó családi pótlék és a frissen bevezetett, a GDP 0,6 százalékát elérő családi adókedvezmény” összevonását említi, megjegyezve: a szociális kiadások meglehetősen magasak és nem kellően hatékonyan célzottak Magyarországon”.

Az IMF és az Európai Bizottság egyetért abban: komoly kockázatokat rejt magában, hogy a bankok erősen ki vannak téve a külföldi piaci változásoknak. Ezt szerintük azzal lehetne enyhíteni, hogy stabil és működő piaci környezetet teremtenek nekik Magyarországon. Ehelyett azonban „a hitelezési feltételeket a kormány állami szerepvállalással, MFB-hitelekkel és a korábban magánkézben lévő bankok felvásárlásával próbálja megoldani, ahelyett, hogy kiszámítható és stabil gazdasági környezetet próbálna teremteni”.

A levélben a szakértők kifogásolják az új közbeszerzési szabályozást, mondván: a magyar közbeszerzési törvény tartalmaz olyan elemeket, amelyek befolyásolhatják, torzíthatják az eljárásokat versenyjellegét; különösen aggasztónak tartják a kkv-k előnyben részesítését szolgáló passzusokat. A piacszabályozásban is vannak Brüsszelt zavaró magyar ügyek, ilyen a plázastop-törvény, amely „szükségessége kételyeket vet fel”, de kitérnek a levélben a postai piacnyitás kérdésére is.

Az uniós szakértők a foglalkoztatáspolitikában, az oktatásban, energiapolitikában és a tömegközlekedésben is jelentős reformokat sürgetnek.