Megérezte a forint a héten, hogy a befektetők - legalábbis a morcosabbak - vakációzni mentek augusztusban: a devizánk ugyanis elérte idei legerősebb árfolyamát és hétfőre 275 forint közelébe esett egy euró ára a bankközi devizakereskedelemben. Ez leginkább ahhoz képest nagy változás, hogy január elején még 324 forint felett járt az euróval szemben, ami az eddigi leggyengébb árfolyam volt (de még július végén is 290 fölött jártak a jegyzések. A svájci frank sem volt még ilyen alacsonyan idén: hétfőn majdnem 229 forintig csökkent, míg januárban 266, júliusban pedig 240 felett járt az árfolyam. Az erős forint állítólag a valutaváltók forgalmára is kihatott, ahol a megugrott lakossági kereslet miatt akadozni kezdett a valutaellátás.  

Idei mélypontjára, 430 bázispontra süllyedt a magyar csődkockázat (az úgynevezett CDS-felár) is, ami a januári 750 bázispont feletti történelmi - és összeomlásközeli - csúcshoz képest jelentős enyhülés. Enyhén csökkentek a magyar állampapírhozamok is, de más országokkal összehasonlítva még mindig nagyon magasak. Így érthető is, hogy a külföldiek nagyon kedvelik magyar állampapírokat (ami szintén komoly hajtóereje a forinterősödésnek), és a héten újabb történelmi csúcsra 4600 milliárd forint közelébe emelkedett a kezükben levő forint állampapír állomány (ami júniusban például még csak 4250 milliárd forint környékén volt). Ráadásul az államadósságunk közel tizede, 2000 milliárd forint egyetlen befektetőnél, a Templeton kötvényalapoknál van.

Ősszel jöhetnek elő a problémák

A befektetők optimizmusa mögött most kevés Magyarországgal kapcsolatos megfontolás áll, legfeljebb az, hogy megkezdődtek, szeptemberben pedig folytatódnak az IMF-tárgyalások. Ősszel azonban már valószínűleg elér minket egy korrekciós hullám a speciális magyar ügyek miatt. Az átmeneti enyhülés ellenére ugyanis a magyar kockázatok továbbra is fennállnak, és ha rosszabbra fordul az eurózóna helyzete, akkor a befektetők valószínűleg számolnak is majd ezekkel. A magyar gazdaság ugyanis recesszióban van, és bár az idei költségvetés egyelőre jól alakul, a jövő évi költségvetés körül nagy a bizonytalanság. Legalább 500 milliárdos lyuk lehet benne, és nem lehet tudni például azt sem, miből akarja a kormány finanszírozni a nemrég bejelentett 300 milliárdos munkahelyvédelmi programot.

A kormány ezekkel a plakátokkal népszerűsíti a munkahelyvédelmi akciótervet

instagram/lvnte

Így az már szinte biztos, hogy a túl korán elfogadott 2013-as költségvetést rövidesen átírja a kabinet. A módosított verzió már jövő héten elkészülhet, amelyben már nem szerepel a tranzakciós illeték MNB-re kivetett része, mert valószínűleg sérti az uniós jogot. Így azonban nagy az esély arra, hogy az illeték nagyobb mértékben fogja terhelni a többi gazdasági szereplőt, köztük a lakosságot. A fuvarozóknak is mélyebben a zsebükbe kell majd nyúlniuk jövőre, ugyanis ősszel a parlament elé kerül az elektronikus útdíjról szóló terv, és a kormány 2013-ban 75 milliárd forintos bevételt vár belőle. A költségvetési hiány lefaragására felmerül lehetőségként a szuperbruttó megszüntetésének elhalasztása, illetve a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) emelése is - ezt azonban egyelőre csak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke mondta, a kormány nem valószínű, hogy szívesen megválna a 16 százalékos szja-tól, amit a főművének tart.

A költségvetési bizonytalanságok mellett negatív hatással lenne a forint árfolyamára az is, ha a monetáris tanácsban többségbe kerülnének a kamatcsökkentés mellett voksoló tagok. A monetáris tanács két, a kormánypárti többség által kinevezett külső tagja a héten azt nyilatkozta ugyanis, hogy a jegybank közel áll a kamatcsökkentéshez. A tanács egyik belső tagja, Karvalits Ferenc (aki emellett a jegybank alelnöke is) ezzel szemben a kamatvágás veszélyeire és forintgyengítő hatására figyelmeztetett.

Besülhet az eurózóna atomfegyvere

Az erős forint fő oka leginkább az volt a héten az elemzők szerint, hogy sok befektető arra számít, hogy az Európai Központi Bank beindítja a pénznyomdát (vagyis úgy nyomja le az eurót használó országok állampapírhozamait, hogy vásárol a papírokból, ami egyenlő a pénzteremtéssel), vagy beindul az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű segélyalap (ebből ősztől a bajba kerülő eurózóna tagországok hívhatnak le pénzeket), és ez enyhíti az euróövezet feszültségeit.

Korai azonban még megkönnyebbülni az euróövezet miatt, és ősszel nagy kiábrándulás és meredek lejtmenet jöhet a piacokon. Ugyanis az ESM nem az az "atomfegyver", amire a befektetők számítottak, sőt az egyenes út a csőd felé egyes szakértők szerint. Olaszországban, az egyik legnagyobb bajban levő tagállamban eközben egyre nagyobb a gazdasági visszaesés, az állam és az önkormányzatok pedig már a kastélyaikat is dobra verik.

Forró őszre készülhetünk

AP / Michael Probst

Görögország is egyre mélyebbre csúszik: érik az újabb leminősítés, ötödik éve van recesszió és csúcson a munkanélküliség, és az állam ott még inkább kénytelen kiárusítani a vagyonát. Emellett Spanyolországgal kapcsolatban is egyre súlyosabb forgatókönyvekkel állnak elő a szakértők, már az ibériai állam széteséséről szóló fejtegetéseket is olvashattunk a héten.

Kudarcos adósmentés

A héten kiderült az is, hogy mindössze 8 darab ingatlant vett meg a pénzintézetektől az első félévben a Nemzeti Eszközkezelő, hogy mentse a bennük lakó lakáshiteleseket. Pedig Orbán Viktor 2010-ben még azt ígérte, hogy az eszközkezelő minden lakáshitelest megment, hogy a lakások ne kerüljenek ki a kezükből. Ahhoz képest is nagyon kevésnek tűnik ez a szám, hogy idén 8 ezer lakás megvásárlását tervezte a kormányzat. A hír hatására az eszközkezelő bejelentette, hogy ősztől ezres nagyságrendben vásárolja fel a lakásokat.  

Nem áll sehogy az ócsai devizahiteles telep építése sem, pedig tavaszra ígérte a kormányzat az első házak elkészülését. A másik hitelesmentő konstrukciót, az árfolyamgátat is csak kevesen vették igénybe az első két hónapban, de júniusban már valamennyire felpörögtek az igénylések. Eközben egyre több bank áll elő az új államilag támogatott lakáshitelével, amitől azt remélik, hogy felpörgeti a hitelezési és a lakáspiacot. A gond csak az, hogy olyan magas kamatokkal hirdetik meg az új konstrukciókat, hogy a piacon könnyen lehet olcsóbb ajánlatokat is találni. A másik probléma az,  hogy az új állami kamattámogatás kedvezőtlenebb a jelenleg is érvényes támogatásnál.