Az EB annak megállapítását kéri a pénzügyminiszterek tanácsától, hogy Magyarország nem hozott hatékony lépéseket a hiány fenntartható, 3 százalék alá történő csökkentésére.

A testület a miniszterek tanácsának döntése után azt fogja javasolni, hogy a tanács adjon ki új ajánlásokat Magyarország számára a túlzott hiány csökkentésének érdekében - olvasható a bizottsági közleményben.

A döntés elvileg azt jelenti, hogy a tanács azzal bízza meg az EB-t, hogy készítsen egy határozattervezetet, ami alapján Magyarországot szankcionálni lehet.

Ez azzal járhat, hogy felfüggesztik Magyarország hozzáférését a kohéziós alapok forrásaihoz. Brüsszeli várakozások szerint azonban az amúgy is szorult helyzetben lévő magyar gazdaságot inkább újabb ajánlásokkal látja majd el az EB, mint hogy a kifizetések megvonásával hozza még nehezebb helyzetbe.

Csakis akkor merülhet fel a a kohéziós támogatások kifizetésének felfüggesztése, ha nem lesz érdemi korrekció a deficitet illetően - mondták a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó bizottsági szakértők. Forrásaink szerint a kohéziós támogatások kifizetésének felfüggesztése ráadásul legkorábban 2013 januárjától léphet életbe, így addig bőven van mozgástere a magyar kormánynak a hiány csökkentésére.

A kifizetések felfüggesztése viszont nem jelenti a támogatások elvesztését. A kohéziós támogatások hozzávetőleg a magyar GDP 1,7 százalékát teszik ki, vagyis maximum ennyit tarthat vissza Brüsszel, amennyiben úgy dönt az EB és a tagállamok tanácsa.

A túlzott mértékű hiány miatt egyébként még 2004-ben indult eljárás – idézte fel korábban a BruxInfo. A híroldal már ekkor beszámolt arról, hogy szerinte az EB szerdai ülésén annak megállapítását fogja kérni a tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács 2009 nyáron hozzá intézett ajánlásait a túlzott mértékű költségvetési hiány kiigazítására.

Az EB tavaly novemberben hasonló levelet küldött Belgiumnak, Ciprusnak, Máltának és Lengyelországnak és e négy ország kapcsán ma megállapította: hatékony döntéseket hoztak, melyek nyomán nem kell további módosításokat eszközölniük pénzpolitikájukban. Olli Rehn pénzügyi biztos azonban közleményében hangsúlyozta: a négy ország költségvetési fegyelmének fenntartását a jövőben is folyamatosan figyelemmel kíséri.

Ezzel szemben a költségvetési egyensúlyt Magyarországon jelentősen befolyásolják az egyszeri bevételek, amelyek nem járulnak hozzá a hiány fenntartható csökkentéséhez - tette hozzá az EB szerdai közleménye. A testület szerint Magyarország 2011-ben formálisan tiszteletben tartotta a 3 százalékos korlátot, de "ez csupán a GDP 10 százalékára rúgó egyszeri intézkedéseknek köszönhető". Ez a költségvetési eredmény "elfedi" a strukturális egyensúly "jelentős romlását" - tette hozzá az EB.

A költségvetés strukturális pozíciója 2010-ben és 2011-ben a becslések szerint kumulálva a GDP 2,75 százalékát elérő mértékben romlott, ez pedig éles ellentétben áll a korábbi, kumulálva 0,5 százalékos javulást célzó ajánlással - írta az EB. Ezenkívül a költségvetés hiánya 2012-ben is csak az egyszeri bevételeknek köszönhetően maradhat 3 százalék alatt - közölte a testület, amely szerint emiatt a 2013-ra várható hiány elérheti a GDP 3,25 százalékát, amelybe nem számították bele a makrogazdasági környezet esetleges romlását és a kötvényhozamok emelkedését.

Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nemcsak a mostani magyar kormány felelős azért, hogy nem teljesül a maastrichti kritérium, hanem az a kormányok sorozatának hibája. Ennek ellenére kétszeri halasztás után sem teljesültek a túlzottdeficit-eljárás során vázolt célok, ezért döntöttek most a folyamat továbbvitele mellett.

A kohéziós támogatások kifizetésének esetleges felfüggesztése kapcsán a pénzügyi biztos azt mondta, arról Johannes Hahn regionális ügyekért felelős uniós biztossal egyeztet a közeljövőben.

Jelenleg 23 tagállam ellen van folyamatban túlzottdeficit-eljárás az unió 27 tagállama közül - emlékeztetett Rehn.