Ezzel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) második legnagyobb termelője nehéz helyzetbe került, hiszen Kína azon kevés nagyhatalom egyike, amely képes több milliárd dollárt áldozni az energiaipari befektetésekre.

Peking 2010 óta igyekszik csökkenteni a feszültséget az Irán elleni szankciókat erőteljesen szorgalmazó Obama-kormánnyal. Kína támogatását Iránnal szemben Joe Biden amerikai alelnök is kérte legutóbbi látogatása során.

Teheránt azzal vádolják, hogy békésnek mondott atomprogramja valójában nukleáris fegyverek fejlesztésére irányul. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2010 júniusában léptetett életbe legutóbb büntető intézkedéseket az iszlám köztársasággal szemben.

Caitlin Hayden fehér házi szóvivő elmondta, hogy mind Barack Obama amerikai elnök, mind Biden, mind Hillary Clinton külügyminiszter kérte a már meglévő iráni befektetések lassítását és a tartózkodást az új üzletektől.

2010 közepe felé olyan jelzés érkezett a kínaiaktól, hogy "nem mondhatjuk ki nyilvánosan, de észre fogjátok venni, hogy nem haladnak előre az új szerződések" Iránban - mondta az amerikai-kínai kapcsolatokat jól ismerő egyik kongresszusi tisztségviselő. Azóta a kínaiak csendben kihasználják együttműködési készségüket - tette hozzá.

Peking az ENSZ Biztonsági Tanácsában ki tudja védeni a kínai beruházásokat is érintő esetleges szankciókat, de azzal nem tud mit kezdeni, ha Washington egyoldalúan bünteti iráni befektetéseit az amerikai beruházási körülmények nehezítésével. Teherán nem nézi jó szemmel a dolgok alakulását, és figyelmeztette Kínát, hogy az üzletek elvesztését kockáztatja, ha nem fejleszt a megfelelő ütemben.