A hagyományosan német szövetséges Ausztria azzal bírálta Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök kedden tett javaslatait, hogy ezek a közös gazdasági kormányzás felé vezető utat kövezik ki, amelyen haladva a tagországok fel kell hogy adják gazdaságpolitikai szuverenitásukat. Írország szkeptikusan fogadta a társasági adók harmonizálására tett német-francia ígéretet, amelytől azt várják, hogy követőkre lel majd a tagországok körében. Egy javaslat arra, hogy "adósságféket" rögzítsenek a 17 tagú euróövezet minden egyes tagországa alkotmányában, komoly buktatók elé néz, ha azt vesszük, hogy még Sarkozy elnöknek is nehezére esik majd az ehhez szükséges parlamenti támogatás megszerzése. A finn pénzügyminiszter megkérdőjelezte az elképzelés megvalósíthatóságát, mondván, a maga részéről nem nagyon lelkesedik az ország alkotmányának megváltoztatásáért.
A találkozó előtt befektetői körökben még élt a remény, hogy az euróövezet két legnagyobb tagállama konkrét lépésekkel rukkol elő, például közös euróövezeti kötvények kibocsátásában állapodnak meg, illetve növelik a pénzügyi mentőalap rendelkezésére álló összeget. A párizsi csúcstalálkozó közeledtével azonban mindkét kormány illetékesei világosan a piacok értésére adták, hogy ezeknek a javaslatoknak egyikét sem tették komoly megfontolás tárgyává. Az azonnali intézkedések meghozatalának elkerülésével Merkel és Sarkozy tulajdonképpen az Európai Központi Bank (EKB) nyakába varrta a piaci támadások elhárításának egyedüli felelősségét. Az EKB már eddig is többmilliárd euró értékben vásárolt fel olasz és spanyol államkötvényeket az euróövezet széthullásának megakadályozása érdekében.
"Véleményem szerint a krízis a bejelentések ellenére is előbb súlyosbodni fog, mielőtt enyhülni kezdene" - nyilatkozta Jacques Cailloux, az RBS vezető európai gazdasági szakértője a Reuters Insider tévécsatornának. "Az EKB csapdába esett" - mondta. "Azt hiszem egy-másfél hónapon belül már 150-200 milliárd eurónyi olasz és spanyol kötvény lesz az EKB portfoliójában." Az euróövezeti pénzügyminiszterek az elmúlt hónapban hatalmazták fel a pénzügyi mentőalapot kötvények másodpiaci vásárlására, ezt azonban még az érintett országok parlamentjeinek is el kell fogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy
AP
A keddi tájékoztatón tett egyik-másik javaslat egy évvel ezelőtt akár forradalmi újdonságszámba is mehetett volna. Merkel most beadta a derekát a franciák által már hosszabb ideje szorgalmazott rendszeres euróövezeti találkozókra, valamint egy szimbolikus elnök vagy szóvivő kinevezésére tett javaslatnak, ami ellenzői szerint viszont csak szélesítené a 27 tagú EU "beltagjai" és "kültagjai" közötti szakadékot. A krízis kellős közepén azonban, amikor már fennáll a veszélye annak, hogy olyan nagy országokat is maga alá temet a válság, mint Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország, egy ilyen javaslat már sokak szerint "túl kevés volt túl későn". Spanyolország és Olaszország egyaránt abban reménykedett, hogy Merkel és Sarkozy meggondolja magát, és felkarolja a közös európai kötvények gondolatát.
"Kevés konkrétum hangzott el" - mondta Wolfgang Leoni, a Sal. Oppenheim vezető befektetési szakembere. "Ez pontosan az, amire a piacoknak nem volt szükségük." A piacok meglehetősen visszafogottan reagáltak szerdán, bár az euró erősödött, és három hete az első alkalommal emelkedett az 1,45 dolláros árfolyam fölé. A spanyol és az olasz 10 éves kötvények hozama 5 százalék környezetében ingadozott, több mint egy százalékponttal az EKB intervencióinak kezdete előtti szint alatt. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a piacok heteken belül próbára fogják tenni az európai pénzügyi vezetők eltökéltségét. "A piacok olyan csodaszerre várnak, ami egyszerűen nem létezik" - mondta Julian Callow, a Barclays londoni szakértője. "Csodaszer helyett abból kaptunk egy újabb adagot, amiből eddig is. A kormányok deficitcsökkentéssel vannak elfoglalva, ami rontja a keresletet, és gyengíti a gazdasági teljesítményt." Fennáll a veszélye annak, hogy a német-francia javaslatok csak újabb marakodásra adnak okot Európában, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a befektetői bizalomra nézve.
Merkel és Sarkozy kedden letette a nagyesküt, hogy ismét felveszik a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó már régen elejtett fonalát, ami viszont a britek szemében szálka, és a londoni City együttműködése nélkül az egész csak Frankfurt és Párizs pénzügyi központként játszott szerepét gyengítené. Michael Noonan ír pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a maga részéről ragaszkodni fog hozzá, hogy egy ilyen adót az EU mind a 27 tagországában be kelljen vezetni, ne csak az euróövezet 17 tagállamában.
Nem utolsósorban a Merkel-Sarkozy javaslatcsomag adaptálása elé néhány kulcsfontosságú euróövezeti tagállamban a közelgő általános választások is akadályt gördíthetnek. Spanyolországban novemberben, Franciaországban tavasszal tartanak választásokat. A francia szocialisták mereven ellenzik a költségvetési hiánykorlát alkotmányban rögzítését, és azzal fenyegetőznek, hogy kampánytéma rangjára emelik az ügyet.
