A Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 30-ai adataiból kitűnik, hogy az 1017 milliárd forintra rúgó, a GDP mintegy 4 százalékát kitevő teljes önkormányzati adósságállománnyal a magyarországi helyhatóságok eladósodottsága megfelel az uniós átlagnak - írta közleményében a bankszövetség főtitkára, Kovács Levente.

A tartozások mintegy fele hitel, amely azonban meglehetősen kisszámú - és alapvetően városi - önkormányzathoz tartozik. Ezek közbeszerzési eljárás keretében, tanácsadók és hozzáértő szakértők megbízásával, a bankokat versenyeztetve döntöttek a hitelfelvételről, és határozták meg előre a finanszírozás devizaszerkezetét - tette hozzá a főtitkár.

Mint ahogy Kovács Levente írja, az önkormányzati hitelek problémás állománya nem számottevő, a 90 napot meghaladó lejárt követelések aránya fél százaléknál alig magasabb. A hiteleket a helyhatóságok döntően saját bevételeik és kiadásaik ütemkülönbségének kiegyenlítésére veszik igénybe, a tapasztalatok szerint az önkormányzatok döntő része megfelelő fedezettel és saját bevétellel rendelkezik. Az MNB adatai szerint az önkormányzati hitelállománynak mintegy 20 százaléka devizaalapú. Kovács Levente kiemeli azt is, hogy a finanszírozás másik felét a kötvénykibocsátás teszi ki.

Az önkormányzatoknak a szerződések többsége lehetőséget biztosít, hogy önálló döntési hatáskörükben a kötvényeket bármikor forintra, euróra, vagy svájci frankra konvertálják; jelenleg az önkormányzati kötvények több mint 80 százaléka devizában van, ezeket összesen 249 városi önkormányzat bocsátotta ki. A főtitkár tájékoztatása szerint ezen belül a kötvényt kibocsátó önkormányzatok meghatározó részének finanszírozási helyzete stabil: számos város a kötvénykibocsátásból származó összegeket fejlesztésekbe vagy befektetésekbe forgatta.

Sok esetben uniós támogatások, pályázatok felhasználásával az egységnyi hitelfelvétellel 10 egységnyi vagyongyarapodást tudtak elérni. Így még a megnövekedett törlesztőrészletek mellett is kielégítően tudják finanszírozni magukat - szögezi le. A hiteleken és a kötvényeken kívül a bankok számos más szolgáltatást is nyújtanak az önkormányzatoknak, beleértve a számlavezetést, adójóváírást, betétkezelést. Emiatt folyamatosan naprakész tanácsokat tudnak javasolni a pénzügyi helyzet normalizálására; a határidős árfolyam fedezeti ügyletektől kezdve a törlesztések átütemezésén keresztül, a futamidők meghosszabbításáig.

Az elmúlt időszakban számos önkormányzat - bankjával együttműködve - sikeresen alakította át a fennálló adósságszolgálatát, alkalmazkodva a jelenlegi pénzügyi körülményekhez. A bankszövetség azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy a saját bankjukkal folytassanak tárgyalást. Kovács Levente szerint az önkormányzati rendszer és finanszírozás kormányzati újjáépítése összetett feladat. Leszögezi: a bankszektor nyitott arra, hogy együttműködjön a kormánnyal és az önkormányzati szektorral, a bankszövetség készen áll arra is, hogy az önkormányzati szövetségek vezetőivel közösen áttekintse a helyzetet.

A főtitkár múlt héten egy rádióinterjúban azt közölte, hogy a bankszövetség már hónapokkal ezelőtt létrehozott egy, az önkormányzati hitelek kérdését vizsgáló munkacsoportot. Akkor azt is mondta, hogy az egyes önkormányzatok különféle problémákkal küzdenek, más és más az eladósodottságuk mértéke, ezért a megoldás módja sem lehet egységes.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke múlt szerdán jelezte: a miniszterelnökhöz fordult levélben és azt kérte, hogy az önkormányzati hitelek tőketörlesztését halasszák el egy évvel. Mint mondta, a teljesítőképességük határán álló helyhatóságok jelenlegi hitelállománya eléri az 1200 milliárd forintot, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában.