hvg.hu: Az elmúlt év nem igazán kedvezett a hazai szőlőtermelőknek. A szüret óta több hónap telt el, így talán már higgadtan lehet elemezni a borvidék eredményeit. 

Tarsoly József: Egyesek szerint 50, mások szerint 150 éve nem hullott ennyi csapadék errefelé, amit alaposan megsínylett a szőlőkultúra. Amíg 2009 tavaszán a moly és az atka jelentette a legnagyobb problémát, addig tavaly évtizedek óta nem látott betegségek jelentek meg. A peronoszpóra és lisztharmat mellett a szürke és fekete rothadás ellen is védekezni kellett. Utóbbi betegségre sokan már nem is emlékeztek. A korábbi évek viszonylatában ez dupla növényvédelmi kiadással járt, így hektáronként elérhette a 700-750 ezer forintot a művelési költség. Mindez kihatással volt a minőségre és a mennyiségre is, hiszen a mustfok 1-1,5 fokkal elmaradt az átlagostól, a termés pedig a szokásos 80-90 q/ha-ról Egerben 27-30 q/ha-ra csökkent. Különösen egyes francia fajtákat – merlot, pinot noir - viselte meg a virágzás alatti rendkívüli időjárás, sok tőkén egyetlen fürt sem maradt meg, míg a késői fajtákon átlagos volt a termés.

hvg.hu:  Mindez hogyan csapódott le a felvásárlási árakban?

Tarsoly József:  A gyengébb minőségű fehér szőlő jelentős részét csehek és szlovákok vásárolták fel pezsgőalapanyagnak, de jutott belőle az alföldi borok javítására is. Ennek köszönhető, hogy a 2009-es 30-35 Ft/kg ár tavaly őszre 85-90 forintra emelkedett. Ez jelentett valamennyi kompenzációt a gazdáknak, miközben néhány korábbi felvásárló hoppon maradt. A kialakult helyzet viszont arra talán jó volt, hogy végre normális, kiszámítható szerződések szülessenek termelő és felvásárló között, vagyis már a metszéskor tudja a szőlő-, illetve bortermelő, miért dolgozik egész évben.

hvg.hu: Milyen állapotban várták a tőkék a metszést?

Tarsoly József: A munkálatok a nagyobb magángazdaságokban már december elején elkezdődtek, és a visszajelzések nem igazán biztatóak. Több szőlőtábla vége – különösen az alacsonyabban fekvő területen - vízben áll, ezekkel jelentős problémák lehetnek tavasszal. Ennek oka, hogy évtizedeken keresztül nem foglalkozott senki a meliorációval, a vízelvezetéssel, amiben hibásak a termelők is. A csapadékos időben végzett mélyművelés folyamatosan rombolja a termőréteget, rontva ezzel a növény életterét, így most ezt a talajművelési formát sem ajánljuk. A napokban kezdtük el a próbahajtatásokat, mivel a korábbi mérések egy fürtöt mutattak rügyenként, ami az átlagosnak a fele, harmada. Ez nagyon alacsony, ugyanis normál esetben az egy szem, egy fürt a megfelelő. Kíváncsian várom, hogy szobahőmérsékleten mit produkálnak majd a vesszők, a korábbi gondokat hogyan tetézte a téli jelentős hőmérsékletingadozás.

Kovács István

hvg.hu:  Mi a helyzet a borpiacon, mennyire tartja korábban megszerzett jó pozícióját az egri bor?

Tarsoly József: A legnagyobb mennyiségben továbbra is a palackozott száraz vörös borok fogynak, a zászlóshajó jelenleg is az Egri bikavér. Évente ebből 10 millió palackot értékesítünk, és a kereslet egyre nő. 2011-től melléteszünk egy házasított fehér bort, az Egri csillagot. Bízunk benne, hogy a két küvé borunkkal kiszámíthatóbbá, kezelhetőbbé válik a kereslet-kínálat összefüggése, ezáltal a borvidéken termelt szőlő mennyiségi, minőségi, valamint ár kérdése.  

hvg.hu: Mire számíthat, aki befektetési szándékkal érkezik a történelmi borvidékre?

Tarsoly József: Az ültetvények átlagéletkora 10-15 év, ami nagyon kedvező. Az egri borvidék jelenlegi, körülbelül 5600 hektáros szőlőterületén hullámzó árak vannak, Eger térségében a hektáronkénti ültetvényár 1,5-2 millió forinttól indul.  Ez nem - vagy alig - éri el a kivágásért kínált uniós támogatást, a 2-2,5 millió forintot hektáronként. Ez az ültetvényfelszámolási folyamat rengeteg kárt okoz az aktív termelőknek. A kivágott szőlő helyén visszamaradt területet nem gondozza senki, a szomszédos parcellákban megélnek és terjednek a kórokozók. Most járt le az FVM-rendeletben kiírt támogatott kivágás határideje, de több igénylő is lett volna. Az a baj, hogy a kiírók nem vették figyelembe a helyi adottságokat, ezért előfordul, hogy egy nagy tábla közepén képződött parlagföld. Mint ahogy ez a támogatási forma nem orvosolta a kárpótlás során megszerzett és azóta műveletlen – nagyrészt csipkebokorral és akácfával benőtt –  szőlőművelési ágban nyilvántartott területeket. Ezekből komoly problémák lesznek, mivel félő, hogy ezek a szántók is elgazosodott területekké válnak, másrészt a hegybíró engedélye nélkül más kultúrát (pl. erdő, gyümölcs) nem lehet odatelepíteni, ezért ezekkel a területekkel kezdeni kell(ene) valamit. Jó esetben megvásárolják majd a szomszédok és betelepítik szőlővel, bár jelenleg a hektáronkénti telepítési költség körülbelül a duplája, mint egy hektár termő ültetvény eladási ára. Szerencsére hazánkban jelentős, kb. 12-14 ezer hektár újratelepítési jog van a termelők és az MVH tulajdonában, így ez nem lehet akadálya újabb szőlőültetvények létrehozásának, míg néhány uniós nagy bortermelő országnak nincs meg ez a lehetősége. Nálunk szerkezetátalakításra és fajtaváltásra kb. 3,2 millió forintra lehet pályázni hektáronként, 75 százalék támogatási intenzitással, utófinanszírozásos formában.

hvg.hu: Borhamisítás gyanúja felmerült-e mostanában az Egri hegyközség területén?

Kovács István

Tarsoly József: Szerencsére a 2008-as glicerines ügy óta ilyen nem fordult elő. Ez az adalékanyag egyébként 1997-ig engedélyezett volt, az azután született bortörvényben tiltották meg a használatát. Mostanában inkább az unióból érkező, gyengébb minőségű, főként olasz borok hazai házasítása kerül szóba, ami tűrhetőbb kategória, mint a csiger-, vagy seprőbor készítés.

hvg.hu: Milyen év vár idén az Eger környéki borászokra?

Tarsoly József: Szerencsére most már nincsenek tárolási gondjaink, sőt egyre nehezebben tudjuk kielégíteni a belső keresletet. Mindez annak ellenére történik, hogy a korábbi 28-30 liter/fő hazai borfogyasztás 20 literre csökkent. Bízunk abban, hogy a külföldről érkezett borok nem rontják jelentősen esélyeinket, amiben az uniós országok fináncainak komoly szerepe lehet. Továbbra is szót emelünk a bürokrácia ellen, mert az adminisztratív terhek aránytalanul magasak, és szeretnénk, ha azok legalább gyakorlatorientáltak lennének. Az pedig régóta megfogalmazott kérésünk, hogy a szakmai döntésekben kérjék ki a szakma véleményét, enélkül ugyanis nem jutunk előbbre.

Kovács István