Járai Zsigmond a magyar gazdasági és pénzügyi folyamatok aktuális kérdéseiről rendezett ebéden kifejtette: Magyarország helyzete jobb, mint amit általában gondolnak, a nemzetközi megítélés azonban nem ezt tükrözi. Ebben szerepet játszik a kiszámíthatóság és a bizalom hiánya. Ez utóbbi összefüggésbe hozható a talán szükséges, ám mégis rombolóan ható különadó-kivetéssel, a kormánynak az IMF-fel kialakult konfliktusos viszonyával, a Költségvetési Tanács feloszlatásával és olyan gazdaságon kívüli fejleményekkel, mint például a médiatörvény körüli viharok.

Az Orbán-kormány, miután látta, hogy a Gyurcsány-érában a gazdaság lejtőre került, s a Bajnai-kormány működését is túl kanyargósnak tartotta, úgy gondolta, hogy egyenesen "fel kell jutni a csúcsra", ám vigyázni kell, nehogy a szakadék szélén találja magát, amit egy újabb nemzetközi válság kirobbanása jelenthet - mondta Járai Zsigmond.

Az MNB volt elnöke szerint kockázatos a jelenlegi magyar gazdaságpolitika. Számos kedvező intézkedés történt az elmúlt fél évben, kedvezőek a makrogazdasági adatok, mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitív, de a negatív befektetői megítélésekhez a leminősítések is hozzájárultak. Kiemelte: beindult ugyan a gazdasági növekedés, az idén 3 százalékos is lehet a gazdasági bővülés, viszonylag jól áll az államháztartás is, de a befektetők megítélése kedvezőtlen.

Véleménye szerint a "vállalkozói hangulatot, a befektetői bizalmat rombolták" olyan kormányzati intézkedések, mint a különadók, a konfliktusos kapcsolat az IMF-fel, a Költségvetési Tanács apparátusának megszüntetése, vagy legutóbb a médiatörvény elfogadása.

A jegybank felügyelőbizottságának elnöke aláhúzta: Magyarország versenyképességének javítása érdekében is növelni kell az ország iránti bizalmat, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát erősíteni kell. Kedvezőnek ítélte az Új Széchenyi Terv elindítását, hozzátéve: "jó irányban haladunk, de lesznek nehéz évek".

A jegybank kamatemelési ciklusának folytatását firtató kérdése azt válaszolta: "nincs elég információ a birtokomban, hogy megítéljem, helyes volt-e kamatemelések meglépése".

Egy másik kérdésre elmondta: most rendkívül konfliktusos a monetáris és a költségvetési politika kapcsolata, vissza kellene térni a kormány gazdaságpolitikájának és a monetáris politikának az összehangolására.

"Én a jegybank fő feladatának az árstabilitás megteremtését tartom" - emelte ki, hozzátéve, az ő jegybankelnöki időszakában ez 3 százalék körüli, az alatti inflációt jelentett.

Az euróövezet helyzetéről megjegyezte: nem az euróval van baj, hanem néhány eurózóna-beli ország fegyelmezetlen gazdaságpolitikájával. Ahhoz, hogy az euró továbbra is erős maradjon, előbb-utóbb az euróövezet-beli államok gazdaságpolitikáját is össze kell hangolni, nem elég a monetáris politika harmonizálása.

"Szerencsére Magyarország nagyon távol van az eurótól. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk, nálunk a maastrichti kritériumoknál erősebb, szigorúbb előírásokat kellene érvényesíteni" - húzta alá Járai Zsigmond, aki úgy vélte, optimista forgatókönyv szerint is legfeljebb 3-4 év múlva lehet a magyar euróbevezetés céldátumának kijelöléséről beszélni.