Martonyi: a gazdasági kérdésekre összpontosít a magyar EU-elnökség

Elmondta, hogy a magyar elnökség törekvései négy fő célkitűzéscsoportra összpontosítanak. Az első a növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás témaköre. A második az, hogy a legfontosabb közös politikákra támaszkodva erősebb Európát építsenek. A harmadik cél a polgárközeli unió kialakítására, a negyedik pedig az integráció felelősségteljes kibővítésére, valamint a globális politikai szerepvállalásra vonatkozik.

A miniszter a magyar célkitűzések folyamatosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy a spanyol-belga-magyar elnökségi trió utolsó tagjaként Magyarország prioritásai az előző két elnökség hangsúlyaihoz illeszkednek. A magyar EU-elnökség programját ismertető írásos tájékoztató anyag szerint a válságból való kilábalás folyamatában 2010-et a döntéshozás és a tervezés jellemezte. "Levontunk számos fontos tanulságot a válságból, és politikai döntéseket hoztunk a gazdasági koordináció és a pénzügyi fegyelem megerősítése érdekében, valamint annak a jegyében, hogy kialakítsuk az európai gazdaság hosszú távú versenyképességének kereteit" - olvasható a dokumentumban, amely szerint 2011 "a cselekvés éve" lesz a gazdasági növekedés visszafordíthatatlanná tétele érdekében, a munkahelyteremtés eszközével.

Martonyi János a sajtótájékoztatón kiemelte az ezzel kapcsolatos teendők közül azoknak az uniós jogszabályoknak az elfogadtatását, amelyek a tagállamok közötti jobb gazdasági koordinációt szolgálják. A közösségi politikákról szólva a miniszter utalt a mezőgazdasági és a kohéziós - felzárkóztatási - politika fontosságára. A polgárközeli unió jelszava mögött részben igazságügyi teendők sorakoznak, de ide tartozik az úgynevezett polgári kezdeményezés is, amely arra is irányul, hogy a lakosságot közvetlenül bevonják a döntéshozatali folyamatba.

Ami az EU-bővítést és a külpolitikát illeti, Martonyi kiemelte egyfelől Magyarország arra irányuló törekvését, hogy sikeresen lezárulhasson Horvátország EU-csatlakozási tárgyalássorozata, valamint hogy Románia és Bulgária mielőbb csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez. Másfelől utalt arra, hogy az EU keleti partnerségi politikája - amelynek témájában a magyar elnökség alatt csúcstalálkozót is tartanak majd - fontos próbaköve az EU általánosabb politikai törekvéseinek, így globális szerepvállalásának is. 

A sajtótájékoztatón Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar EU-elnökség az uniós intézmények közti együttműködés gyakorlatát kívánja követni - tekintettel arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Parlament döntéshozatali szerepét. Magyarország számíthat Belgium teljes körű támogatására az Európai Unió élén - mondta a magyar sajtótájékoztató előtt a belga elnökség eredményeit összegző sajtótájékoztatón Steven Vanackere belga külügyminiszter.

Hangoztatta, hogy országa új szokásokat vezetett be elnökként, és reményét fejezte ki, hogy a magyar félév után ezek hagyománnyá válnak az unióban. Emlékeztetett rá, hogy magyar részről már jelezték, ezeket a módszereket a magyar félévben is továbbviszik. Példaként említette Vanackere, hogy a legmagasabb szinten hozott döntéseket ezentúl az uniós ügyekkel foglalkozó rendszeres miniszteri találkozókon nem csupán előkészítik, hanem folyományaikat, gyakorlatba iktatásukat is figyelemmel követik.

A magyar sajtótájékoztatón Martonyi János kérdésre válaszolva elmondta: aggasztónak tartják a fehéroroszországi választásokat övező erőszakot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU keleti partnerségi politikája Fehéroroszországra is kiterjed. Az egyik újságíró a magyar médiatörvényről, azon belül a bírságolási lehetőségről kérdezte a külügyminisztert. Martonyi válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzbírság kiszabása ellen bírósághoz lehet fordulni. Egyúttal arra kérte a jelen lévő újságírókat, hogy bátran kritizálják a magyar elnökséget, ha bármi nem tetszik nekik annak tevékenységében.