Simor: Magyarország még 10 évig sebezhető marad

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Budapesten hangsúlyozta, fiskális keresletélénkítés helyett csak a kínálat növelésével, a gazdasági növekedés gyorsításával lehet "kinőni" az államadósságot.
 
Simor András szerint az előző és a mostani kormány munkaerőpiacra ható intézkedései kioltják egymást, így a növekedésre gyakorolt hatásuk nem jelentős. Kifejtette: a negatív kibocsátási rés, azaz a lehetségestől elmaradó tényleges növekedés a válság alatt 4 százalékra csökkentette az inflációs várakozásokat, az elmúlt néhány hónapban azonban a várakozások ismét emelkedetek. A monetáris tanács novemberben azért emelte meg az alapkamatot, mert monetáris szigorítás nélkül, a jelentősen növekvő élelmiszerárak mellett és a válságadók hatását figyelembe véve nem lehetne elérni az inflációs célt.
 
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az eurót ma sem tartja kevésbé kívánatosnak, mint korábban, mivel nem az euró van válságban, hanem egyes országok. Simor András úgy vélte jó lenne, ha a kormány "előrukkolna egy hiteles csatlakozási dátummal".

A jegybankelnök szerint szükség van az inflációs célkövető rendszerre, ha a Magyar Nemzeti Bank lemondana erről a laza fiskális politika mellett, akkor az mindenképpen a kamatok emelkedésével járna. Simor András Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója kérdésére válaszolt, mivel a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke  felvetette, kell-e ragaszkodni az inflációs célkövetési rendszerhez akkor, ha a célt a laza fiskális politika miatt nem lehetett eddig elérni. A jegybankelnök hangsúlyozta, a laza költségvetési politika mellett az a legkisebb rossz, ha a monetáris politika tartja magát a célhoz. Ha nem ezt tenné, feladná a függetlenséget és az árstabilitást, mint a várakozások "horgonyát", s akkor emelkednének a kamatok - fejtette ki.

Bár ma még nem tudni, hogy mi lesz az átalakuló Költségvetési Tanács feladata, de tekintettel arra, hogy a KT megszüntetett titkársága sokkal alaposabb elemzést végzett, mint eddig az MNB elemzői csapata, valószínűleg szükség lesz a jegybank kapacitásainak bővítésére - mondta Simor András. Hangsúlyozta: a 2008-as, a reáladósságról és a kiadási szintekről szóló szabályrendszer a helyén marad, azt a kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el. A törvény szerint a Költségvetési Tanácsnak adott esetben joga van arra, hogy ne javasolja a költségvetés jóváhagyását. Az azonban, hogy milyen alapon dönthet így, az a törvényből nem derül ki - tette hozzá.
 
Ezért az MNB kialakítja saját álláspontját a tanács feladatairól, amelyekhez vélhetően bővíteni kell a nemzeti bank kapacitásait is - mondta.
 
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt a módosítást, amely év végével megszünteti a Költségvetési Tanács titkárságát. A tanács három - díjazás nélkül dolgozó - tagból áll majd, a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, az államfő által hat évre kinevezett kiemelkedő tudású közgazdászból.