Az érdekvédők rámutatnak; az összevonással átláthatatlan és kusza döntési szintek alakulnának ki, sérülnének a helyi érdekek, aminek legnagyobb vesztese az utazóközönség lenne. A közösségi közlekedésben a párhuzamosság a gyakorlatban nem olyan nagyságrendű, ami indokolná az összevonást; más a feladata a Volánoknak, a MÁV-nak és a BKV-nak. A munkástanács szerint a tervezett holding kárvallottjai a Volánok lesznek, mivel a cégcsoportnak nincs adósságállománya, míg a BKV-ra és a MÁV-ra súlyos teher nehezedik. Az összevonás befolyásolná a Volán-társaságok jövőbeni finanszírozását, ami az állam által megrendelt szolgáltatások ellentételezését jelenti.

A Volán társaságok és MÁV közös holdingba telepítése után a menetrend szerinti autóbuszos közlekedés alárendelt szerepet kapna. A Volánok háttérbe szorítása az érdekvédők azért is hibás döntés lenne, mert a települések hetvenöt százaléka csak közúton érhető el. A szakszervezet meghatározó feladatának tekinti a munkahelyek megőrzését és a jelenleginél korszerűbb, magasabb szolgáltatási színvonalat biztosító közösségi közlekedési rendszer működtetését. A szövetség közleményében azt is megfogalmazza, hogy ugyanakkor egyetértenek a közlekedési alrendszerek összehangolásával és nem vetnék el a huszonnégy Volán-társaság holdingba szervezését sem. A regionális közlekedésszervező irodák és a szaktárca apparátusa ezt a feladatot képes megoldani, így szerintük indokolatlanná válik a MÁV és a Volán holdingba szervezése.

A szakszervezet Budapesten és vonzáskörzetében is megvalósíthatónak látja a közlekedési alrendszerek integrációját, de szerintük az egész országra kiterjesztve irreális elképzelés az óriás cégek összevonása. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége kompromisszumkész és azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozók a Volán szakmát és az érdekvédelmi szervezeteket is vonják be a közlekedési alrendszerek jövőjét érintő előkészítő munkafolyamatokba.