Vetier Márta, a Greenpeace szakértője szerint igaz ugyan, hogy a hazai viszonylatban sokszor új nézőpontokat képvisel a terv, néhány súlyos iránytévesztés azonban mindenképp komoly problémákat okozhat. „Ahelyett hogy az új Széchenyi-tervben a fenntarthatóság szempontjainak lenne alárendelve a gazdaságpolitika, továbbra is alapvetően a fenntarthatatlanságot okozó technikákból és elvekből építkezik, azokat próbálja újrahasznosítani” – mondja a szakértő. 

A Greenpeace szerint súlyos vétek, ha a gazdaságpolitika nem segíti minden eszközzel a kitűnő foglalkoztatási lehetőségeket biztosító decentralizált, megújuló energiákra építő rendszert, a minőségi élelmiszereket előállító kistermelői gazdaságokat, az energiahatékonyságot és a többi, világszerte terjedőben lévő zöld modellt. Az új Széchenyi-terv kiemelt programjai között szerepel viszont a géntechnológia támogatása, miközben az ökológiai mezőgazdaságra csak épp utalást tesz.

A tervben nem csak az olvasható, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát meghosszabbítanák, hanem arról is ír, hogy akár egy új nukleáris erőműre lenne szüksége az országnak. Ám épp az ilyen nagyléptékű erőművek akadályozzák a megújuló energia terjedését, hiszen a két rendszer nem egyeztethető össze – mondja Vetier Márta. A megújuló energiaforrások teljes tárházát felsorakoztatja az új Széchenyi-terv, a biomasszától elkezdve a napenergián és geotermikus energián át a szélenergiáig. Ez a színes paletta örvendetes és dicséretes és azt is előrevetíti, hogy igenis működhet Magyarország a paksi atom, a mátrai szén és az orosz, azeri gáz nélkül.

Az azeri gázra aláírt szerződés, vagy az atomerőművek fenntartása − az importált fűtőelemek és az exportált nukleáris hulladék miatt – viszont épp ellentétesek az Új Széchenyi Tervben kitűzött céllal, az energia-függetlenséggel. Márpedig legutóbb tavaly télen tanulhattuk meg, amikor nyomásgyakorlási céllal fűtési szezonban elzárták a keleti gázcsapokat, hogy az önellátás nemzetbiztonsági kérdés is – hangsúlyozza a Greenpeace.

Vay Márton, a Greenpeace sajtószóvivője elmondta, hogy a Greenpeace számára kiemelten fontos a konstruktivitás, hogy ha tiltakozniuk kell, akkor is legyen mögöttük jól megalapozott szakmai háttér, amely megvalósítható, kipróbálásra kész alternatívákat nyújt. A Greenpeace ezért is ajánlotta fel a minisztérium számára teljes együttműködését az új Széchenyi-terv fenntarthatóvá tételéhez.