Adószakértők: nem lehet elkerülni az ingatlanadózást

A vagyonadóról szóló törvény a becslési részét tekintve nem volt igazán jó László Csaba, a KPMG adópartnere szerint. Megjegyezte ugyanakkor: az ingatlanok adásvételénél az illeték kiszabásánál is változik az idő múlásával a forgalmi érték, ám ott ez nem okoz gondot, a dolog évtizedek óta működik. Ugyanis az illetékhivatalok APEH-be olvasztása után is leghamarabb hónapok vagy akár 1-2 év múlva szabja ki az APEH az illetéket, amikor a forgalmi érték akár érdemben is megváltozhatott, de az APEH nyilván az adásvétel időpontjában érvényes értékekkel dolgozik. 
 
A volt pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy bevételi oldalon nehéz volna betömni az Alkotmánybíróság döntése nyomán a költségvetésben keletkezett lyukat. A parlament februárban már csak kétszer ülésezik, utána legközelebb májusban, júniusban van esély arra, hogy adótörvényt módosítsanak - mondta az MTI-nek, hozzátéve:  a hatályba lépéshez a parlamenti vita és a törvény kihirdetése után még 45 nap szükséges. 
 
Azaz, ha bármilyen adó emeléséből szeretnék a kieső bevételt pótolni, erre mindössze négy-öt hónap állna rendelkezésre. Be lehetne akár újra vezetni a fix egészségügyi hozzájárulást is, de legkorábban július közepén - tette hozzá.  A problémát szerinte a kiadási oldal csökkentésével, a tartalékok befagyasztásával lehetne viszonylag gyorsan kezelni. Az Alkotmánybíróság döntése feladta a leckét a mostani és a következő pénzügyi vezetésnek is, s felveti a kérdést: ki mer ezek után majd ingatlanadót bevezetni ebben az országban - mondta László Csaba.
 
Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint az Alkotmánybíróság élő problémára mutatott rá, olyan elemet, a forgalmi értéket ragadott ki a vagyonadózásból, amely a legnagyobb problémát jelentette a magánszemélyek és a társaságok számára is a törvény majdani alkalmazása során. Emellett szerinte a szankcionálás is gyenge pontja volt a szabályozásnak, mert túl szűk tűréshatárt adott. (Ha az APEH által megállapított érték 10 százaléknál nagyobb mértékben eltér az adóalany által bevallott értéktől, az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki.)
 
Az RSM DTM adószakértője úgy vélekedett: ha később mégis visszatérnénk az értékalapú ingatlanadó kérdésköréhez, nem biztos, hogy a mostani határozat fogódzót fog adni ahhoz, hogy a következő javaslat "csont nélkül" átmenjen, ugyanis nem tartalmaz olyan részletes kifejtést, ami az összes aggályossági kérdésre választ adna, ami felmerülhet.
 
Az értékalapú ingatlanadóztatás Hegedűs Sándor szerint hosszú távon nem megkerülhető, az élőmunka terheket ugyanis csökkenteni kell, erre pedig a forgalmi és vagyoni típusú adók emelésével lehet mód. Mivel az áfában már nincs sok mozgástér, át kell gondolni egy olyan ingatlanadó bevezetését, ami az önkormányzatoknak és a költségvetésnek is stabil bevételt jelenthet - mondta. 
 
Sóki Zsolt, a BDO Magyarország adótanácsadó cég vezetője szerint az Alkotmánybíróság döntése jogalkalmazási bizonytalanságot szüntetett meg, mivel a vagyonadó alapja a lakásingatlan esetén a forgalmi érték volt, aminek meghatározása jelentős bizonytalanságot jelentett. A forgalmi érték meghatározásánál nem egyenlő súlyú volt az adóhatóság és az adóalanyok mérlegelési lehetősége, s az APEH-nak az elévülésig rengeteg lehetősége lett volna arra, hogy másképp ítélje meg a forgalmi értéket - mutatott rá. 
 
Veszprémi István, a Deloitte adópartnere úgy vélekedett, ha már az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a törvény egy részét, jobb, hogy erre most került sor, s nem akkor, amikor már javában alkalmazzák.