Frits van Dijk, a legnagyobb élelmiszeripari világcég alelnöke a Hágában megrendezett Halal Világfórum alkalmából nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, és elmondta, hogy számításai szerint a következő évtizedben ez az üzletág 20-25 százalékos növekedésre számíthat.

A számok imponálóak. Az európai halal élelmiszerek éves forgalmát jelenleg 66 milliárd dollárra becsülik – ebbe egyaránt beleszámít a hús, a friss és a csomagolt élelmiszer –, a világpiaci forgalom pedig ennek csaknem tízszerese, mintegy 634 milliárd dollár.

„Látnunk kell, hogy ezek a termékek ma már nem csak a szakboltokban kaphatók, hanem a nagy üzletláncokba is bekerülnek" – mondta van Dijk, utalva arra, hogy a brit Tesco és a francia Carrefour szupermarketek is forgalmaznak már halal termékeket.

Az iparág a muzulmánok abbeli meggyőződésére épül, hogy olyan élelmet kell fogyasztaniuk és olyan cikkeket vásárolniuk, amelyek minősítése "halalan tojiban", ami annyit jelent, hogy megengedett és egészséges. Európában jelenleg tejpor, konyhai ízesítők és mártások szerepelnek a legnépszerűbb halal termékek listáján, a Nestlé pedig nemrég egy sor húsalapú és fagyasztott áru forgalmazását kezdte meg Franciaországban.

A Nestlé vezető helyet foglal el a világon a halal termékek terén. 2008-ban több mint 5,3 milliárd svájci frankos forgalmat bonyolított le, ami teljes évi bevételének mintegy 5 százalékára rúgott. Főleg Malajziában, Indonéziában, Törökországban és közel-keleti országokban értékesíti a kategóriába tartozó áruit, Európában pedig Franciaország, Nagy-Britannia és Németország tartozik a legnagyobb halalpiacai közé.

„Egy napon a Föld népességének 20 százaléka muzulmán lesz, és nekik is megvannak az elvárásaik és a szükségleteik” – jelentette ki van Dijk. „Ha biztosak akarnak lenni abban, hogy amit esznek és isznak, megfelel kívánságaiknak, akkor egy olyan cégnek, mint amilyen a miénk, külön erőfeszítést kell tennie ennek érdekében.”

A Nestlé világszerte működő 456 gyára közül ma mintegy 85 gyárt halalszabatos termékeket. Az alelnök mindazonáltal megjegyezte, hogy a halal előírásokat eltérően értelmezik a világ különböző részein, ami problémát jelent az iparág számára.

A muzulmán jogtudósok nem mindig értenek egyet abban, hogy mi halal. Az iszlám tiltja a disznóhús fogyasztását, és előírja, miként kell levágni az állatokat, de például vita van arról, hogy elfogadható-e az alkoholmentes sör, a kollagén vagy az ecet.

Az Iszlám Országok Szervezete (OIC) most azon munkálkodik, hogy kidolgozza a halal egységes előírásait, amelyek mind az 57 tagállamban egyformák lennének – már ha sikerülne túllépni a politikai és értelmezési problémákon.