A fővárosban 1994 és 2009 között a budai oldalon közel 300 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont épült, ugyanebben az időszakban Pesten a terület meghaladta a 400 ezer négyzetméter. Jövőre a budai oldalon egyáltalán nem terveznek építést a fejlesztők, míg a pesti oldalon több mint 200 ezer négyzetméternyi bevásárló központot kívánnak építeni – áll a közleményben.

A GVA szembeállítja a fejlesztések helyét a környék vásárlóerejével, és arra a következtetésre jut, hogy ezek éppen ellentététesek egymással. Hivatkozik a GfK felmérésére, amely szerint a háztartások jövedelmi rangsorában a budai oldalon Budaörs az első, míg Törökbálint a harmadik. A kiskereskedelmi vásárlőerő rangsorában pedig Telki a második, Budaörs a negyedik, míg Százhalombatta az ötödik. Az összevont adólapot vizsgálva a II. kerület az első, azt követi a XII. és az I. kerület.

A Duna két partja közötti különbség kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a budai oldalon jóval kevesebb a bevásárlóközpontok építésére alkalmas terület. A telekárak nem térnek el szignifikánsan egymástól Budán és Pesten, az árakat inkább a telek frekventáltsága határozza meg. A pesti túlsúlyt az is okozhatja, hogy az ingatlanfejlesztők korábban kevesebb figyelmet fordítottak a vonzáskörzet keresletének és vásárlóerejének feltérképezésére, mivel a gazdasági körülmények nem tették ezt szükségessé.