A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek az első hét hónapban 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai szerint a reálkeresetek – 3,3 százalékos infláció mellett – 2009. január-júniusban 2,2 százalékkal csökkentek éves bázison. Tavaly január-júliusban a reálkereset 0,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 6,8 százalékos infláció mellett.

Az idén az első hét hónapban a költségvetési szférában 736 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 842 ezren dolgoztak. A teljes foglalkoztatotti létszám 4,1 százalékkal csökkent, ezen belül a versenyszférában 6,5 százalékos csökkenést, a költségvetési szférában 1,8 százalékos növekedést regisztráltak. A KSH jelentésében megjegyzik, hogy a költségvetési létszámbővülés a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának növekedéséből adódott. Az e formában alkalmazottakat figyelmen kívül hagyva 0,7 százalékkal csökkent a létszám.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 203 200 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júliusit. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig - a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt - 6,9 százalékkal maradtak el az előző évitől.

Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,5 százalék), az ingatlanügyletek (6,0 százalék), az építőipar (5,9 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,3 százalék) január–júliusi keresetei.

A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – kereset az év első hét hónapjában átlagosan 4,0 százalékkal haladta meg az előző év január–júliusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,4 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,7 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 100 forintnak felelt meg, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 000, a szellemi foglalkozásúaké 155 200 forint volt. A nettó kereset így átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 4,0 százalékos a növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,8 százalékos csökkenés jelentkezett. A 211 000 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,0 százalékkal emelkedett az előző év január–júliusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.