Surányi: olcsó forinthitelre lenne szükség

"A jegybank alapkamatát ma valószínűleg nem lehet csökkenteni. Emellett viszont a költségvetés és a jegybank összjátékának eredményeként lehetőség volna arra, hogy olyan középlejáratú, alacsony kamatozású, a kis-, közép-, és nagyvállalatok beruházásait, tartós forgóeszköz finanszírozását segítő forrást bocsásson rendelkezésre a jegybank egy fejlesztési intézeten keresztül, amely öt-, hat-, legfeljebb hétszázalékos forintkamatszint mellett közép lejáratú forrást adna" - hangsúlyozta Surányi György.

A jegybank egykori elnöke szerint ugyanezen a forráson keresztül lehetne a lakáspiac és az építőipar számára is elfogadható feltételeket teremteni. A bankár szerint ehhez nem kell újabb hiteleket felvenni, a jegybank megteheti azt, hogy forrást, pénzt teremt, aminek a fedezete az IMF-hitel.

A kormány adócsomagjával kapcsolatban Surányi György úgy vélte: a szándék, az irány a szakértők döntő többsége szerint megfelelő, de nagyon sok olyan pont van, amelyet másként kellene csinálni. Ennyi idő alatt lehet, hogy ennél sokkal jobb programot azonban nem lehetett volna összerakni - fűzte hozzá.

Az adott körülmények között a belföldi kereslet visszafogása szükségképpen a gazdaság zsugorodásához vezet. Arra van szükség, hogy a monetáris szférán keresztül szabjon gátat a kormány a kereslet csökkenésének – mondta Surányi György.

"Az elkövetkező egy-másfél évben valószínűleg más lehetőség nincs, mint valamilyen módon lassítani vagy megállítani a belföldi kereslet egyoldalú csökkenését. Ezt a költségvetési kiadások növelésével, a költségvetési hiány növelésével nem lehet. Ennek lehetőségeit sajnos Magyarország az elmúlt években eljátszotta" - hangsúlyozta Surányi György.

A gazdasági szakember márciusi miniszterelnöki jelölésével kapcsolatban azt mondta: egyrészt azért nem vállalta a felkérést, mert nem látott elég időt a program kidolgozására és végrehajtására. Másrészt azokhoz a feladatok, amelyeket meg kell oldani, valamennyi párt és a széles közvélemény támogatására szükség lenne. Ráadásul arra sem látott esélyt, hogy a fiskális és monetáris politika összhangba kerüljön, amely szintén fontos lenne - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök március 22-én tájékoztatta Sólyom László államfőt az MSZP azon szándékáról, hogy új kormányt alakít új miniszterelnökkel. Két nappal később a kormányfő bejelentette, hogy Glatz Ferenc akadémikus, Surányi György volt jegybankelnök és Vértes András, a GKI elnöke az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Surányi György - mivel az összes párt támogatását nem tudhatta maga mögött - nem vállalta a jelölést.