Több mint kétezermilliárddal nőtt az államadósság

Az első negyedéves előzetes pénzügyi számlák alapján a maastrichti módszertan szerinti államadósság 21789 milliárd forintot tett ki, a GDP 82,7 százalékát, tavaly év végéhez képest 2470 milliárd forinttal emelkedett. Az idei év első három hónapjában az államháztartás finanszírozási igénye 286 milliárd forint volt. A finanszírozási igényt meghaladó adósságnövekmény hátterében az árfolyam jelentős leértékelődéséből adódó átértékelődési hatás (több, mint 1300 milliárd forint) és az állam betétállományának jelentős emelkedése áll.

Az ez évi első negyedév végén az állam jegybanknál elhelyezett devizabetétje 2081 milliárd forintot tett ki, a betétállománnyal "nettó módon" számított adósság 19707 milliárd forint volt, amely az előzetes GDP becslést felhasználva 74,8 százalékos nettó adósságrátát eredményez.

Az áprilisi adatok alapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által publikált - GFS módszertanú (azaz pénzforgalmi) - államadósság 19206 milliárd forint volt, az év elejétől 1102 milliárd forinttal nőtt az így számított államadósság.

Az emelkedés a központi költségvetés 604 milliárd forintos hiánya mellett következett be. A nemzetközi intézményektől - IMF, EU - felvett, de finanszírozási céllal fel nem használt, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) devizabetétként elhelyezett eszközzel nettósított adósság 17667 milliárd forintot tett ki. 

Áprilisban csökkent az MNB-nél elhelyezett betétek mennyisége. Az ÁKK államkötvény visszavásárlási programjára a nemzetközi intézményektől felvett hitelek egy része nyújtott fedezetet.

Az MNB-nél megképzett devizabetéttel nettósított adósságállományon belül a deviza részarány 33,3 százalék volt 2009. április végén. Az ÁKK által publikált adósságon belül a devizás tételek aránya, így az árfolyamkockázati kitettség azért nem nőtt meg jelentősen, mert az ÁKK deviza csere ügylet (swap) keretében a hitelek egy részét forintra váltotta.

Az adósság külföldi-belföldi piaci finanszírozását tekintve kiemeli a PM, hogy a külföldiek forint állampapír állománya az időszakot jellemző, nagymértékű negatív nettó kötvénykibocsátás mellett áprilisra tovább csökkent, február közepéhez képest a csökkenés több mint 320 milliárdot tett ki.

Az állampapírpiacon két periódus különíthető el. Idén március közepéig alacsony likviditás mellett jelentős hozamemelkedés következett be a másodpiacon. Ebben az időszakban az adósságkezelő csak diszkont kincstárjegyeket tudott értékesíteni. 

Március közepétől egy jelentősebb hozamesés következett be, amit két folyamat vezérelt. Egyrészt a nemzetközi kockázatvállalási kedv megnőtt, másrészt az ÁKK jelentős kötvény-visszavásárlási programja keretében 2009-2012 között lejáró állampapírokat vett vissza a piaci szereplőktől, ezzel tehermentesítette a piacot.

A folyamatok lehetővé tették kisebb mennyiségű rendszeres államkötvény aukciók megtartását. A recesszió következtében a nominális GDP minden bizonnyal csökkenni fog - emlékeztet a PM. Az emelkedő nominális adósság mellett ez a hatás tovább emeli az adósságráta értékét. A nominális GDP 1 százalékpontos változása 0,8 százalékponttal módosítja az adósságráta értékét - összegzi az PM összeállítása.