A bankok "elképesztő káoszt teremtettek"

A bizottság, amely a bankválság kialakulásának okait vizsgálta, jelentésében arra a következtetésre jut, hogy a bankok irányítási rendszere nem volt hatékony, és a bankvezetők maguk sem értették azokat a befektetési műveleteket, amelyeket az irányításuk alatt működő pénzintézetek végrehajtottak. A kockázatkezelést és a tranzakciók előtti gondos vizsgálatot elhanyagolták, és a bankok általánosságban is "elképesztő káoszt teremtettek" a pénzügyi rendszerben, áll a bizottsági jelentésben.

A testület külön kiemelte az egyik legsúlyosabb helyzetbe került bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) döntését a holland ABN Amro pénzügyi csoport megvásárlásáról. A jelentés szerint ez az ügylet is megmutatta, hogy "milyen felelőtlen volt" az RBS növekedési stratégiája, és mennyire túlterjeszkedett a brit bank saját lehetőségein. Sir Tom McKillop, a pénzintézet volt elnöke a jelentést készítő alsóházi bizottság néhány héttel ezelőtti meghallgatásán kijelentette: "súlyos hiba volt" belemenni ebbe az ügyletbe. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja eltúlzottnak a vételárat, Sir Tom annak idején úgy fogalmazott: nem tud arányokat megállapítani, mert az ABN Amro megvásárlására fordított "minden egyes penny" kifizetése tévedés volt.

A teljes összeomlás szélére sodródott RBS, amely az azóta neki nyújtott életmentő költségvetési tőkepótlás nyomán jelenleg már 70 százalékos brit állami tulajdonban van, tavaly - felvásárlási konzorcium élén - összesen 70 milliárd eurót költött a holland bank megszerzésére.

A bizottsági jelentés szerint a bankválság hatásait leginkább az egyszerű emberek érzik, és még "sok-sok generáción át érezni fogják".

Londoni szakértői körökben már korábban elhangzottak olyan vélemények, hogy jelentős részben az elhibázott banki kockázati modellek, illetve a banki kockázat felméréséhez nem értő alkalmazottak "termékújításai" okolhatók a pénzügyi válságért.

Andrew Haldane, a Bank of England - a brit jegybank - pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója néhány héttel ezelőtti előadásában, a kockázatelemzések elhibázottságának súlyosságát illusztrálandó azt mondta: a bankok által korábban alkalmazott kockázati modellek alapján a világmindenség történetében csak egyszer - vagyis az univerzum becsült eddigi életkorát tekintve 13,7 milliárd évente - történhetne egy olyan mértékű pénzpiaci leolvadás, mint amilyen a tavaly kirobbant hitelkínálati válságot követte.

A brit jegybanki igazgató szerint a veszteségkockázatokat felmérő banki rendszerek azért voltak ennyire tévesek, mert legtöbbjük nagyon rövid múltbeli időtáv tapasztalataira épült; a felhasznált matematikai modellek időnként csak az elmúlt tíz év gazdasági fejleményeit vették figyelembe.

A hosszabb történelmi visszatekintés feltárt volna olyan időszakokat, amelyekben például a brit gazdasági növekedés ütemének kilengései négyszeresen, a munkanélküliségi arányok változásai ötszörösen, az infláció sebességének változásai hétszeresen, a jövedelemekéi pedig tizenkétszeresen meghaladták az elmúlt egy évtizedben tapasztaltakat, mondta a Bank of England vezető szakértője.

Robert Matthews, a birminghami egyetem tudománytörténeti előadója a BBC Focus című tudományos magazinjának egyik legutóbbi kiadásában azt írta: "hihetetlen matematikai képességekkel" megáldott, csúcsdiplomás szakemberek tömegei hagyták ott a tudományos életet, hogy a bankszektorban vállaljanak állást "teherautónyi pénzért". Ezek a tudósok a bankoknál arra használták tehetségüket, hogy felmérhetetlenül bonyolult termékeket dolgozzanak ki, amelyek aztán "az összeomlás szélére sodorták a világgazdaságot". Matthews szerint ugyanis a tudomány világából átigazolt bankosokat jobban érdekelte az egyre összetettebb származékos pénzügyi termékek kidolgozása, mint az ezekkel járó kockázatok megértése, főnökeik pedig nem éreztek késztetést arra, hogy rákérdezzenek "briliáns beosztottjaiknál", mi is ez a "rengeteg algebra" - egészen addig, amíg ezek "kolosszális profitot" termeltek.