Lakáshitelek: soha nem látott kedvezmények?

A jegybanki alapkamat csökkentésének hatására a nagy bankoknál jelenleg már 4 százalékos kamatszinten lehet kölcsönt felvenni lakásvásárlás céljából. "További jegybanki alapkamat-mérséklés esetén szeptemberre akár 3,5 százalékra is csökkenhetnek a lakáshitelek kamatai" - mondta Borsi László.

Az előző kormány idején bevezetett lakáshitelek kamatszintje 5-6 százalék volt, ami később 8-9 százalékra emelkedett. Az OLÉH elnöke szerint a lakáspiacot a jelenleg tapasztalható "kamatlejtés" élénkíteni fogja. 

Borsi szerint egyre kevésbé népszerűek a devizakölcsönök, hiszen a forint- és a devizakamat között már alig van különbség, s a legtöbben felismerik a devizahitelek kockázatait. A bankok átlagosan 1-2 százalékos "bebukási aránnyal" számolnak a hitelek elbírálásakor. Ez az adósi kör általában a negyedik évben válik képtelenné a kölcsön visszafizetésére. 

Nem aggasztó az, hogy az új lakások 40 százaléka eladatlanul áll. A lakások 60 százalékát eladják, a többiek viszont 50-55 százalékos nyereségkulccsal számolnak, ilyen áron pedig valóban nincs aki megvenné az új lakásokat - véli Borsi.

"A jelenlegi jegybanki kamatcsökkentés önmagában kevés ahhoz, hogy a lakásvásárlás kapcsán soha nem látot kedvezményes hitelfeltételekről beszéljünk - mondta a hvg.hu-nak Pichovszky Kristóf, a GKI Rt. ingatlanpiaci szakértője. Az alapkamat mérséklése pedig elsősorban a betéti kamatok csökkenésénél jelentkezik. Messze nem olyan kedvezőek a kondíciók, mint például 2003-ban volt, amikor utolsó napjait élte a lakáshitelezés. Az igaz, hogy szép lassan csökkent a kamatszint de év végéig már nem igazán várható további mérséklése. Szinte kizárt, hogy szeptemberre 3,5 százalékra morzsolódjon a lakáshitelek kamatai - mondta  a szakértő.

Pichovszky szerint a devizahitelek népszerűtlenségét elsősorban nem a csökkenő forintkamat  idézi elő, sokkal inkább az euró, illetve svájci frank alapú hitelek kamatainak növekedése terelheti ebbe az irányba a hitelfelvevőket. Ugyanakkor egy stagnáló forintkamat szint mellett lassan valóban vissazszorulhat a devizahitelek térnyerése.

"A piac egészét tekintve nem tartom jogos kijelentésnek azt, miszerint nem aggasztó a mostani helyzet: az új lakások 40 százalékát nem tudja eladni a beruházó" - reagált Pihovszky. Az ingatlanberuházók között valóban akad olyan, akinek ha nem is 50, de 30 százalékos nyeresége van a beruházáson, ám nem titok, hogy nagyon sok beruházó komoly likviditási zavarba került az eladások elmaradása miatt. Erről árulkodik az a  kimutatás is, miszerint  40 milliárdra becsülhető - ezt nyugodtan megszorozhatjuk kettővel, mivel nem szerepel minden a kimutatásban - a körbetartozás az építőiparban; ez horribilis összeg - fűzte hozzá az ingatlanpiaci szakértő.
 
Borsi László arról is beszélt, hogy az Európai Unió lakásügyi miniszterei támogatják azokat a magyar javaslatokat, amelyeket az OLÉH vezetőjeként két hete Prágában tett. Az egyik javaslat arra vonatkozik, hogy a 2007-2013-ig tartó uniós költségvetési periódusban a strukturális alapok támogatásait ne csak városrehabilitációra, hanem lakásfelújításra is lehessen fordítani. A másik kezdeményezés mintaprojektek támogatását célozza, amelynek keretében egy-egy lakótömb komplex felújítását lehetne végrehajtani, ezzel iránymutatást szabva a jövőbeni fejlesztéseknek. Magyarország támogatta azt az uniós javaslatot, amely a lakások árának áfáját a legalacsonyabb sávhoz rendelné - fűzte hozzá.

A Fészekrakó Program már most hatott a piacra, hiszen sok cég annak keretében indította el beruházásait és ahhoz igazította árait. A Fészekrakó kapcsán a hivatal kezdeményezni fogja a 30. betöltött évhez kötött igénybevételi korhatár kitolását 5 évvel. A három hónapja indult program időarányosan "jól áll", az idei évre megcélzott 8-10 ezer hitelkérelmezőhöz képest már most 3940 esetben szerződést kötöttek a bankok, az összes befogadott kérelemszám 5020. Az elnök jelezte, hogy nyáron valószínűleg lanyhul az érdeklődés a program iránt, de év végéig így is valószínűleg teljesül a kormányzati cél - mondta Borsi László.