Ujvári Balázs, a brüsszeli testület szóvivője azt mondta, hogy jelenleg tanulmányozzák a hét elején elküldött magyar válaszlevelet, amelyet a jogállamisági eljárás keretében fogalmazott meg a kormány az Európai Bizottságnak. Álláspontjukat pedig a törvényes határidő belül fogalmazzák meg. Egy másik szóvivő, Dana Spinant annyit tett hozzá, hogy a Bizottság nem kommentálja a tagállamokból érkező politikusi megnyilvánulásokat.

Az Európai Bizottságnak szeptember 22-ig kell a jogállamisági eljárás keretében kialakítania véleményét, ami – ha nem zárják le az eljárást – már pénzügyi szankciókra vonatkozó javaslatot is tartalmazni fog. Brüsszelben azonban figyelmeztetnek arra, hogy három különböző eljárás zajlik párhuzamosan, amelyek formailag nem függenek egymástól:

• az imént említett és az uniós források védelmére szolgáló jogállamisági eljárás,
• a mintegy kétezer milliárd forintos, vissza nem térítendő helyreállítási alap odaítélése,
• a hétéves költségvetés keretében 7600 milliárd forintnyi uniós forrást tartalmazó Partnerségi Megállapodással összefüggő tárgyalások.

Szakértők szerint azonban azt nehéz elképzelni, hogy egy országtól a korrupciós kockázatok miatt megvonnak forrásokat, de ugyanezeket a pénzeket egy másik eljárásban mégis kifizetik. Vagyis ha a kormány erőfeszítései kevésnek bizonyulnak a jogállamisági/korrupociós aggodalmak kiküszöbölésére, ez érv lehet a forrásokról szóló tényleges tárgyalások elhúzódására is. Különösen a helyreállítási alappal kapcsolatban jelent ez komoly kockázatot: ha 2022 december 31-ig az Európai Unió Tanácsa (ami ez esetben az uniós pénzügyminisztereket jelenti) nem hagyja jóvá a magyar terveket és nem készülnek el a végleges szerződések ennek nyomán, akkor a pénz 70 százalékát Magyarország elveszíti, tekintettel arra, hogy ez a forrás tulajdonképpen a koronavírus-válság utáni gyorssegélynek számít.

Szintén a témához tartozik, hogy bár az uniós források ügyében Brüsszellel tárgyaló Navracsics Tibor miniszter mindig optimistán nyilatkozik a hétéves költségvetés kapcsán, mondván, hogy nem állunk sem rosszabbul, sem jobban, mint más országok - ez nem teljesen igaz. A mai napig ugyanis 19 országgal kötötték meg a partnerségi egyezményt. Közöttük valamennyi közép-kelet-európai országgal, tehát Magyarország régiós versenytársaival, legutóbb, csütörtökön Horvátországgal.