Török Gábornak a közmédia köpönyegforgatásáról egy történelmi példa jutott eszébe

A közmédiaként emlegetett MTVA hirtelen független újságokat idéz a híradójában, és szerda reggel Magyar Péter a Kossuth Rádió és az M1 vendége volt. Láttunk már ilyet a történelemben.

  • HVG

A vasárnapi választási eredmény után a közmédia egészen más pályára tette a hírszolgáltatását, a kedd esti híradóban igyekeztek kiegyensúlyozott módon beszámolni a választás utáni belpolitikai eseményekről, ehhez több független újságot – köztük a HVG-t is idézték.

Szerda reggel pedig Magyar Péter két interjút is adott a közmédiának, először a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának volt a vendége, utána pedig az M1 stúdiójába ült be a Tisza Párt elnöke. Akik nézték, hallgatták a két „interjút”, azok elképesztő pillanatoknak lehettek tanúi.

Az indulatos szóváltássá fajult rádiós beszélgetésről itt írtunk:

„Hát én tehetek róla, miért nekem mondja?” – méltatlankodott a Kossuth Rádió riportere Magyar Péternek

Három nappal a választások után a Jó reggelt, Magyarország! című műsor vendége, a beszélgetés előtt a hírekben már független sajtót idéznek. Az interjú felfokozott hangulatban telt, Magyar közölte, hogy hiába próbálkozik a közmédia most kiegyensúlyozott tájékoztatást adni, felfüggesztik a hírszolgáltatást, amíg új alapokra nem helyezik a működésüket.

A televíziós folytatásról szóló beszámolónkat pedig itt találja:

Török Gábor az elmúlt néhány nap pálfordulását a következőképpen értékelte Facebook-oldalán:

„A korzikai ogre megszökött a szigetéről.

A bitorló partra szállt a Juan-öbölben.

A tigris megérkezett Gapba.

A szörny Grenoble-ban töltötte az éjszakát.

A zsarnok átvonult Lyonon.

A bitorlót ötven mérföldre látták a fővárostól.

Bonaparte erőltetett menetekben halad, de soha nem fog bevonulni Párizsba.

Napóleon holnap a falaink alatt lesz.

A császár megérkezett Fontainebleau-ba.

Ő császári felsége tegnap este bevonult a Tuileriákba hűséges alattvalói körében.”

Az 1815-ös visszatéréskor Napóleon alakja a sajtóban látványosan átértékelődött: kezdetben „korzikai ogrénak” és „bitorlónak” nevezték, majd ahogy közeledett Párizshoz, már „császárként” hivatkoztak rá. A gyakran idézett címsorgyűjtemény ezt a gyors alkalmazkodást példázza, ugyanakkor a történészek szerint inkább utólag megszerkesztett, legendaszerű anekdota.

Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója szerint Napóleon sikerének titka az alapos felkészülés, a gyors támadás, a személyes gesztusok és a hatékony propaganda volt:

Hozzászólások
hvg, weeklyissue-bio-latest, WeeklyIssue with id: latest does not exist.