Hétfőtől szerdáig hőségriadót rendelt el a tisztifőorvos, ezért a CNN Health cikkének segítségével összeszedtük, mire érdemes figyelni a nagy melegben. Az emberi szervezet stabil 36-37 fokos testhőmérséklethez szokott, így ha a hőmérsékletben változást érzékel az agy, akkor igyekszik elősegíteni a test lehűlését vagy felmelegedését. „A leggyakoribb módja annak, hogy az agy megpróbálja lehűteni a testet, az az izzadás. A pórusok kitágulnak, a test izzad és a bőrről elpárolgó izzadság lehűti a testet” – magyarázza Dr. Judith Linden a Bostoni Orvostudományi Központ professzora.

A másik lehetséges mód a test hűtésére, ha az erek tágításával és a pulzusszám növelésével több vér jut a testfelszínhez közeli erekbe, ami segít a felesleges hőt leadni. Minél jobban emelkedik azonban a hőmérséklet, annál nehezebb a szervezetnek lépést tartania, hogy lehűtse magát. Ha ráadásul meleg és párás környezetben vagyunk, akkor hiába izzad a testünk, az nem tud olyan könnyen elpárologni.

A tartósan magas testhőmérséklet pedig az agy és más létfontosságú szervek károsodásához vezethet. Linden szerint a leggyakoribbak az enyhe meleggel kapcsolatos betegségek, közülük is a hőség okozta görcs. Ilyen görcsök alakulhatnak ki azoknál, akik sokat izzadnak. A túlzott izzadás elhasználja a test összes sóját és nedvességét is, ami izomfájdalmakhoz, görcsökhöz vezethet.

Kialakulhatnak hőkiütések is, ami tulajdonképpen a túlzott izzadás okozta bőrirritáció. Ez leggyakrabban kisgyermekeknél fordul elő. A vörös, pattanásszerű hólyagok elsősorban a nyakon és a mellkas felső részén alakulnak ki.

Amikor pedig a test túllépi annak a képességének a határát, hogy lehűtse magát, akkor alakul ki hőguta. Ez erős izzadással, szédüléses tünetekkel jár, de gyakran kísérheti hányinger és fejfájás is. A hőgutát átélő emberek bőre gyakran sápadt és nyirkos, a pulzusok pedig felgyorsult – magyarázza Linden. Amennyiben hőguta tüneteit észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni, kritikus helyzetben pedig mentőt kell hívni. Illetve igyekezni kell a testet lehűteni, árnyékos, hűvös helyre vonulni és pótolni a folyadékveszteséget.

A meleggel szemben a legveszélyeztetettebbek az idősek, krónikus betegségben szenvedők, valamint a kisgyerekek. Ők kevésbé érzékelik és kevésbé reagálnak a hőmérsékleti változásokra. „Extrém melegben pedig soha, egy percre sem szabad az autóban hagyni egy gyereket vagy egy háziállatot” – hangsúlyozza Linden.

Ilyen időjárási körülmények között igyekezzünk elkerülni a szabadtéri tevékenységeket, különösen 11 és délután 3 óra között. Ha mindenképp ki kell mennie a szabadba, akkor viseljen világos színű ruhákat, fejfedőt és igyon sok vizet.