A pokol látomása: a görögországi erdőtüzek egy élhetetlen jövőt tárnak elénk

Háborút idéző jelenetek közvetítik a világnak a terepen hősiesen küzdő tűzoltók erőfeszítéseit Görögországban. Az Évia-szigeten lassan tíz napja tomboló tűzvésszel mintegy 900 tűzoltó próbálja felvenni a harcot, miközben a váratlanul irányt váltó szél sokszor feléleszti azt a tüzet, amelyet egyszer már kioltottak. A reményt nehéz életben tartani, amikor a pusztításnak nem látszik a vége.

Néha 30 méteres lángok csapnak fel, füst és hamu takarja el az eget. Több tízezer hektár leégett már, több száz ház elpusztult. Évián részben azért tért vissza a remény, mert a tűznek már nem maradt mit elemésztenie. Több nap után most látták meg először a napot a hatalmas füstfelhők közül.

Évia a második legnagyobb görög sziget Kréta után. A sziget egy geológiai törésvonal közelében fekszik, ezért időnként földrengések rázzák meg. Csodálatos strandokkal, kellemes éghajlattal, ókori emlékekkel, hegyekkel, fenyőerdőkkel, vízesésekkel, termálforrásokkal és finom ételekkel csábítja a turistákat, a közelben lakó athéniak egyik kedvelt célpontja. És persze a görög gazdaság egyik fontos bevételi forrása.

Egyeseknek csak a vakációját szakította félbe a katasztrófa, másoknak az életét törte ketté. Megint mások nem tudtak elmenekülni a lángok elől. A tűz a szigeten és a szigeten élőkben is maradandó nyomot hagy.

Augusztus 4-én 47,1 Celsius-fokot mértek Görögországban, ahol rekordokat döntött a hőhullám ezen a nyáron. Harminc éve nem tapasztaltak ilyen hőséget, ami a Meteorológiai Világszervezet szerint része annak az extrém időjárási láncolatnak, amelyet az éghajlatváltozás – és végső soron az emberi viselkedés vált ki. „A klímaváltozás kegyetlen valósága élőben játszódik le a szemünk előtt” – tette egyértelművé a szervezet főtitkára. „Ez ízelítő abból, ami a jövő generációira vár. Néhány negatív változás már beépült az éghajlati rendszerbe, de a többit még kezelni lehet, ha komolyan, gyorsan és fenntarthatóan csökkentjük a kibocsátásokat” – figyelmeztetett Petteri Taalas.

Mintha egy gyilkos spirálban lennénk: a globális hőmérséklet egyre feljebb kúszik, egyre kedvezőbb körülményeket teremtve az erdőtüzeknek, amelyek aztán még feljebb srófolják a hőmérsékletet, újabb erdőtüzeket előkészítve.

A kutatók szerint nem túlzás láncreakcióról beszélni: az erdőtüzek légkörbe kerülő füstje és egyéb mellékterméke képes befolyásolni az időjárási mintázatokat. Léteznek olyan tanulmányok, amelyek szerint a tüzek befolyásolják a felhők kialakulását, és csökkenthetik a csapadékot.

Bár felvetődött, hogy a tűzvészt gyújtogatók indították el, ilyen kiterjedésű és sebességű katasztrófához kellett a hosszú aszály és a szélsőséges hőség.

A görögországi pusztítás képei időben épp akkor töltötték meg a hírfolyamokat, amikor kijött a ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete, az IPCC hatodik alkalommal készített jelentése azzal a riasztó következtetéssel, hogy évtizedeken át csak hallgattuk a klímaváltozásról szóló beszámolókat, de nem voltak komoly lépések, így mostanra oda jutottunk el, hogy már senki nincs biztonságban. A szakadék szélén vagyunk, és nagyon kevés választ el a földi pokoltól – ami valahogy úgy nézhet ki, mint most Görögország.

A görögországi erdőtüzek megzavarták az Afrikába tartó gólyákat, amelyek minden évben átszelik a régiót, hogy a Szunion-foknál várják be a kedvező szeleket, amelyek segítenek nekik átkelni a Földközi-tengeren. És épp akkor haladtak át a területen, amikor égtek az erdők. A gólyák egy része eltévedt, megsérült vagy elpusztult. A helyiek a pázsitjukról szedik össze az elhullott madarakat.

Nem Görögország az egyetlen, ahol narancssárgára festette a tűz az eget mostanában: Észak-Macedóniában, Albániában, Olaszországban, Törökországban, Jakutföldön és Kaliforniában is lángoltak az erdők. Sok ország hozzászokott a nyári erdőtüzekhez, ezek azonban egyre gyakoribbak, intenzívebbek és egyre gyorsabban terjednek.

A görög erdőtüzekről készült képek és videók nemcsak dokumentálják a katasztrófát, hanem illusztrációként is szolgálnak ahhoz a mind inkább kollektív érzéshez, hogy valami nincs rendben: hogy a tornádók, az árvizek, a hőhullámok, a járványok kibillentették a sarkából azt a világot, amit eddig ismertünk. A tudományos jelentések elvontsága mind inkább kézzel foghatóvá válik.

Az athéni egyetem földtani intézetének előzetes kárösszesítése alapján az országban már 90 ezer hektár terület vált a lángok martalékává, ebből 51 ezer hektár a második legnagyobb szigeten, Évián, tízezer hektár pedig a peloponnészoszi Olümpia város környékén égett le. Az elmúlt kilenc napban csaknem hatszáz tüzet számoltak meg az országban.

A globális erdőtüzek szempontjából az idei volt a legrosszabb július 2003, a műholdas mérések kezdete óta. A szélsőséges hőség és az elhúzódó aszályok szította erdő- és legelőtüzekből 343 megatonna szén-dioxid szabadult fel, ami nagyjából egyötöddel több a 2014-ben mért korábbi júliusi globális csúcsnál. A szakemberek szerint az Európát sújtó nagy tüzek száma növekedni fog, és egyre nagyobb területeket érint. A világ sok részén pedig még nem tetőzött az idei tűzszezon.