„Budapest kivételével a zeneszolgáltatást a vendéglátó üzletekben és a szálláshelyek vendéglátó helyiségeinek területén már nem korlátozzák a járványra vonatkozó rendelkezések” – tudatta közleményében a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ).

Gyimesi László, az MZTSZ alelnöke, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) napokban újraválasztott elnöke kérdezte meg erről a Miniszterelnökséget, onnan pedig pozitív válasz érkezett. Mindez az elmúlt hónapokban jövedelem nélkül maradt zenészek foglalkoztatásának lehetőségét nyitja meg, legalábbis azok számára, akik „nem koncert, fesztivál vagy más, a zenét mint főszolgáltatást nyújtó feltételek között folytatják tevékenységüket”.

Azaz elsősorban a bárzenészeket, a rendezvényeken fellépőket, az éttermi háttérzenét biztosító csapatokat, a cigányzenészeket érinti a rendelkezés, de ugyanígy valószínűleg nem tilos már egy kisebb helyen élő koncertet sem adni, mondjuk rockzenekaroknak sem.

Az ügy azért is aktuális, mert Budapest kivételével június 1-től a házasságkötés és a házasságkötést követő legfeljebb 200 fős családi rendezvény is megtartható vendéglátó üzletben vagy szálláshelyen, beleértve a zenés szolgáltatás biztosítását.

Magyarországon 45-50 ezer vendéglátóhely működik, negyedük Budapesten. Zenét a szállodák, éttermek, kávéházak, pincészetek megközelítőleg 20-30 százaléka szolgáltat, ami 10-15 ezer foglalkoztatási helyet jelent. Az ott fellépő muzsikusok többsége a nyári főszezonban jut stabil keresethez, az év többi szakában csökken a lehetőségek száma. A foglalkoztatás – a nyári szezon kivételével – jellemzően nem folyamatos, nem mindennapos. Néhány cigányzenét szolgáltató éttermet, szállodát leszámítva az alkalmi és a hétvégi zeneszolgáltatás a jellemző.