A Katona József Színház igazgatója a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a színház falai között történt szexuális zaklatásról szinte azonnal az eset után értesült, de mégsem érezte úgy, hogy retorziónak kellene következnie.

"Azonnal, egy-két órán belül utánajártam a dolognak. Megkerestem a sértettet, aki elmondta, hogy ő maga szeretné tisztázni Gothár Péterrel az ügyet. Ezután beszéltem Péterrel is, aki azt mondta, hogy bocsánatot kért és kapott a kollégájától. Biztos szerettem volna lenni ebben, ezért megkérdeztem az érintettől is, aki szintén megerősítette a bocsánatkérést. Kifejezte, hogy az ügy nyugvópontra jutott és nem szeretne semmilyen további lépést. Nekem ebben a helyzetben nem volt más választásom, mint tiszteletben tartani a kolleganőm döntését, aki akkor nem akart még a színház belső nyilvánossága elé sem lépni. Sokan nincsenek ezzel tisztában, de egy ilyen helyzetben kizárólag magánvádas eljárás indítható, ha a sértett szükségesnek érzi a jogi lépéseket. A sértettel folytatott beszélgetéseimnek egyébként olyan hangvétele volt, amelyből számomra nem volt sejthető az ügy mélysége" – fogalmazott.

Hozzátette, most már sajnálja, hogy akkor nem vonta be az ügy kezelésébe az üzemi tanácsot, vagy hogy nem tett azonnal drasztikusabb lépéseket az elkövetővel szemben. "Megbántam ezt" – mondja. Hogy pontosan mi történt az áldozat és a rendező között, arról az interjúban sem beszélhetett, annyit mondott csupán, hogy "kéretlen közeledés történt".

Máté Gábor azért nem bolygatta az egy évvel ezelőtt történteket, mert a sértett nem tett további bejelentéseket, azaz azt hitte, hogy a dolgot sikerült tisztázni Gothár és a színésznő között. Ezt követően döntött úgy a sértett 11 hónappal később, hogy az üzemi tanácshoz fordul. "Ekkor már – szerencsére – azonnal be is indultak a belső szabályzatunkban lefektetett automatizmusok, melyeket két éve, a Marton-ügy kirobbanása után vezettünk be" – mondta Máté Gábor az interjúban, hozzátéve, hogy 72 órával később össze is ült a teljes körű vizsgálóbizottság, amelynek  "az a dolga, hogy bármilyen gyanú esetén biztosítsa a munkavállalói és szerződéses partnerei biztonságát, az elkövetőt pedig tartsa távol dolgozóitól".

Gothár Péter

Fülöp Máté

Hogy miért nem nevezték meg a zaklató, Gothár Péter személyét, hogy a szakma többi tagja is értesülhessen róla, azzal kapcsolatban Máté védekezve azt állítja, hogy megnevezés esetén "perek indulhattak volna a Katona ellen, hiszen mi nem nevesíthetjük az elkövetőt. A reakciókból ítélve ezt talán jobban el kellett volna magyaráznunk a közleményünkben" – ismeri be. 

"Személyiségi jogai mindenkinek vannak, egy jogerős bírósági ítéletig pedig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ebben az ügyben nem indult magánvádas eljárás, tehát a történteket nem nevezhetjük bűncselekménynek sem. Ezért nem mondhattuk meg még a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek sem, hogy ki az elkövető".

Hozzáteszi, hogy belátja: hibázott.

Jogilag szabályszerű volt az eljárásom a helyzet kezelésében. De most már látom, hogy emberileg vitatható. Azt hiszem, hogy ma másképp csinálnám. 

Hangsúlyozta, hogy érti az igényt, hogy sokan azonnal tudni akarták, hogy pontosan kiről van szó, "de nem volt erre jogi felhatalmazásunk". "Az igazság az, hogy ha nem ül mellettem egy jogász, akinek az a dolga, hogy figyelmeztessen, akkor biztosan le is írjuk, hogy Gothár Péter az elkövető."

Kitér arra is, hogy ők győzködték Gothárt, hogy nem várhat a nyilatkozattal, fel kell vállalnia tettét a nyilvánosság előtt. Megmagyarázta azt a disszonanciát is, hogy bár Gothár a közleményében csak egy esetről vall, a Katona József Színház több esetet említ. "Csak azt az egy esetet ismeri el. A második egy verbális közeledés volt, és Gothár azt tagadja" – véli az igazgató.

Máté Gábor azt is állítja, hogy ő 41 éve ismeri Gothárt, de más hasonló esetről nem hallott.

Arra a kérdésre, hogy hogyan bízzanak benne ezek után a színészek, és, felmerült-e benne, hogy lemond, azt válaszolja, hogy nem gondolja, hogy távoznia kellene a vezetői pozícióból. Szerinte a média sem kezelte jól a helyzetet.

"Úgy érzékelem, hogy a társulat bizalma nem rendült meg irányomba, sőt megerősödött. Azt viszont el kell mondjam, hatalmas problémának tartom, hogy ha egy intézmény az eljárásrendjének megfelelően, az áldozatokat védve kezel egy ügyet, majd  – talán példátlan módon – saját döntéséből nyilvánosság elé áll, olyan brutális reakciókkal találja szembe magát, mint amiket mi kaptunk az elmúlt napokban. Meggyőződésem, hogy ez nem segíti elő további áldozatok vagy intézmények kiállását, a transzparenciát az ehhez hasonló ügyekben."

Máté Gábor végül elismeri azt is, hogy emberileg is nagyon nehéz döntés volt Gothár menesztése, hiszen ő a rendezővel barátságban volt.

Ez most egy más helyzet, mert bajba sodorta a színházat és láthatóan engem is. De hogy értse, milyen súlyú döntés volt számomra azonnali hatállyal kitiltani a Katonából, elmesélek egy történetet: amikor magánéleti válságban voltam ’96-ban, Gothár, anélkül, hogy kértem volna, megjelent a társalgóban, elővett egy kulcsot és azt mondta, hogy addig laksz a lakásomban, amíg csak akarsz.