A kis víziló szinte napról napra, szemmel is jól láthatóan hízik. A borjú április 25-én született, kevesebb mint hat kilóval, és alig több mint két hét alatt megduplázta testtömegét – mondta Veprik Róbert igazgató.

Szegeden évek óta tartanak törpe vízilovat. Legutóbb 2012 novemberében született borjú, a Dubenak elnevezett hím végül a Rotterdami Állatkertbe került – közölte a szakember.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A vadaspark tavaly ősszel kapott engedélyt a tenyészprogram vezetőitől az állatok szaporítására, a pár próbálkozása pedig gyorsan eredményre vezetett. A fiatal borjút még anyjával együtt elkülönítve tartják, de ahogy megerősödött és az idő is melegebbre fordul, a látogatók is megfigyelhetik majd a külső kifutóban – tudatta az igazgató.

A vízilovaknak mindössze két fajuk él a Földön: a nílusi víziló és a törpe víziló, mindkettő Afrikában őshonos. A törpe víziló Nyugat-Afrikában, a Kongó vidékének őserdeiben, mocsaraiban él. Nagyobb termetű rokonához hasonlóan jól tud úszni és merülni, de csak egy-három percet tartózkodik a víz alatt. A nílusi vízilótól eltérően a törpe víziló csak a párzási időszakban él csoportban, egyébként magányos állat. A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll, és kéthetesen már tud úszni.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, testsúlya a 180-250 kilogrammot. Az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége. A fajt leginkább élőhelyének elvesztése fenyegeti, de orvvadászok is pusztítják húsáért, és a térségben is zajló fegyveres konfliktusok is csökkentik az állományt, vadon kevesebb mint háromezer példány él.