Fotó: Kismaki született Szegeden

A szegedi állatkertben a nemzetközi fajmegmentési program keretében nevelik a madagaszkári félmajomfajt. Az Angliából származó nőstény július 23-án hozta világra utódját. A szülők nyugalma érdekében a gondozók eltakarták a makik kifutóját, de most, hogy a kölyök megerősödött, már a látogatók is megfigyelhetik az ideje nagy részét anyja hátán csimpaszkodva töltő utódot - tájékoztatott Veprik Róbert igazgató.MTI / Kelemen Zoltán GergelyA madagaszkári félmajmok valamennyi faja veszélyeztetett, még ha különböző mértékben is. Közülük az Alaotra-tavi bambuszmaki a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik: míg 1994-ben még 11 ezer egyedre, addig 2002-ben már csak 2500 egyedre becsülték egyedszámát a vadonban, és feltételezések szerint azóta is rohamosan fogynak a populációi. A legnagyobb problémát az élőhely csökkenése jelenti, vagyis az otthont adó mocsaras területek lecsapolása, a rizsföldek terjeszkedése.Ez a félmajom vizes élőhelyen, mocsarakban él, ritka kivételként a félmajmok körében. Bár közeli rokonai után a bambuszmaki elnevezést kapta, alapvetően papirusznádasokban érzi otthon magát, és ez a növény jelenti természetes körülmények között a fő táplálékát. A Szegedi Vadasparkban a makik gondosan elkészített gyümölcssalátából lakmározhatnak, amely az idénynek megfelelő finomságokat tartalmaz: augusztus végén például szilvát és koktélparadicsomot.A 900-1600 grammos, 34 centiméteres testhosszú bambuszmakik kisebb létszámú csapatokban élnek, ahol ugyan a kifejlett hímek feladata a terület védelme, az igazi vezetők a nőstények. A nőstény 135-140 napos vemhesség után többnyire egy kicsinyt, ritkán ikreket hoz világra. A kölyköt három hónapos koráig hordja az anyja, de előfordul, hogy az apja is átveszi őt egy időre. A fiatalok két-három évesen válnak ivaréretté. A bambuszmakik a természetben 10-12 évig, állatkertben akár 23 évig is élhetnek.MTI / Kelemen Zoltán Gergely