Minél nagyobb egy ország csokifogyasztása, annál több az egy főre jutó Nobel-díjasa - állítja a New York-i St. Luke-Roosevelt Kórház kutatója a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban megjelent elemzésében. A kutató bevallotta, hogy noha az adatok valósak, az egész elmélet abszurd, és leckeként szolgál a tudomány esendő voltának bemutatására.Természetesen a svájciak vezetik a listát, akiket szorosan követnek a svédek és a dánok. Az Egyesült Államok valahol középen helyezkedik el a nemzetek rangsorában, és összességében 125 millió kilogrammal kellene növelnie az éves kakaófogyasztását, hogy még eggyel több Nobel-díjasa lehessen - véli a játékos analízist elvégző, svájci származású Franz Messerli, a kórház magasvérnyomás-programjának vezetője. "A svájciak évente és fejenként 120 tábla csokoládét esznek meg - 3 unciás, 85 grammos grammos táblákkal számolva - a csecsemőket is beleértve" - tette hozzá Messerli.Akkor jutott eszébe az ötlet, amikor elolvasott egy tanulmányt, amely kapcsolatot talált az antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmazó kakaó és bor fogyasztása, valamint a kognitív teszteken elért magasabb pontszám között. Begyűjtötte 23 ország csokoládéfogyasztásáról az adatokat, majd ezt összevetette egy Wikipédián megtalálható listával, amely az egyes országokat az egy lakosra jutó Nobel-díjasainak száma szerint rangsorolja.Mint felidézte, egy katmandui hotelszobában unalmában gyűjtögette az adatokat, és alig hitt a szemének az eredmény láttán. Minden egyes ország szépen illeszkedett a grafikonra: több csokoládé több Nobel-díjast jelentett.Nem ez az első eset, amikor kutatók olyan korrelációt találnak, amely minden logikának ellentmondani látszik. A gólyák számát Európa-szerte például kapcsolatba hozták a születések számával, a napfoltokat pedig a férfiak öngyilkosságával.Másik lehetőség, hogy az összefüggés valós, de céltalan. "A nemzeti csokoládéfogyasztás korrelál egy ország gazdagságával és a magas színvonalú kutatás is korrelál egy ország gazdagságával. Ezért aztán a csokoládé korrelálni fog a magas színvonalú kutatással, de ok-okozati kapcsolatról valójában nincs szó" - magyarázta az amerikai Eric Cornell, aki 2001-ben kapott megosztott fizikai Nobel-díjat.
Abszurd: több lesz a Nobel-díjasunk, ha több csokit eszünk?
Meglepő összefüggésben elemezte a csokoládéfogyasztás lehetséges következményeit egy amerikai kutató, aki az egyik legrangosabb orvosi folyóiratban közzétett abszurd tanulmányában az egyes országok Nobel-díjasainak számát kapcsolta össze az adott ország csokoládéfogyasztásával.
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.