Nem kell minden E-től félni

Magyarországon is mind többen böngészik az élelmiszerek csomagolásán az összetételt, kalóriatartalmat és a gyártás során hozzáadott táplálékkiegészítők listáját. Sokan az E-számok olvastán kifakadnak, hogy ezeknek az élelmiszeriparban alkalmazott mesterséges anyagoknak a használatát be kellene tiltani. Úgy vélik, ezek ártalmasak, megrövidítik  életünket: valószínűleg fogyasztásuk miatt jelennek meg a súlyos betegségek, a rosszindulatú daganatok vagy a szívinfarktus.
 
Meggondolatlan feltételezés: elég arra gondolni, hogy akár csak száz éve, amikor "E" anyagokat még nem tettek az ételekbe, átlagosan meddig éltek az emberek. Mai életkilátásunk az akkorinak legalább kétszerese. Az "E" azt jelenti, hogy az ételekben természetes úton nem létező, az ennivaló minőségét, ízét, színét, eltarthatóságát növelő, javító szert az Európai Unió laboratóriumaiban gondosan megvizsgálták és az illetékes szakemberek az engedélyezett mennyiségben biztosan ártalmatlannak tartják. 
 
Az "E" melletti szám az anyag jele. Az első száz szám az ételek színét, megjelenését javító szereket jelzi. Ha meggondoljuk, hogy például az E 140 nem más, mint a klorofill, ami természetes formájában is a zöldségek alapvető színét adja, csak hozzáadásával az élelmiszeripart hozzásegíti a készítmények természetesebb megjelenéséhez, talán nem riadunk meg annak a csomagolásnak a tartalmán, amely ezt a jelzést hordozza.
 
A 300-as számsor antioxidánsokat jelent. Az oxidáció a zöldségek, gyümölcsök minőségi romlásának egyik fő oka. Amikor az almaszeletek, a salátalevelek állás közben megbarnulnak, oxidáció megy végbe, és ezzel nem csupán megjelenésük, hanem minőségük is romlik. Amikor tehát a fölvágott almát megcitromozzuk, magas színvonalú, tudományos tevékenységet folytatunk. Az alma nem barnul meg, mert erélyes antioxidánssal az oxidációt megakadályozzuk. A citromban található antioxidáns létfontosságú anyag: C-vitamin. Táplálék-kiegészítőként ennek jelzése az élelmiszerek csomagolásán: E 300.