Massachusettsi és a bostoni Harvard orvoskutatói szerint az amiloid-plakkok megbolygatják az asztrocitáknak nevezett agysejteket, melyek nélkülözhetetlenek a normális agyműködéshez. A Yale Egyetemen működő csoport pedig azt állapította meg, hogy prionfehérjék adhatják az első lökést az Alzheimer-kóros agyban megjelenő amiloid lerakódások toxikus hatásához.
Az eredmények ráirányítják a figyelmet a betegség hátterében álló folyamatok összetettségére. Az Alzheimer-kórban először a megjegyző-emlékező képességek romlanak, megváltozik és zavarttá válik a viselkedés, majd egyre csökken a fizikai teljesítmény is. A páciens végül képtelenné válik önmaga ellátására.
Kishore Kuchibhotla, a Harvard munkatársa és csoportja élő egerek agyát tanulmányozta optikai képalkotó technikával. Megállapították, hogy a csillag alakú asztrocita sejtek - amelyekre szükség van a normális agyműködéshez - hiperaktívvá váltak, ha amiloid-plakkok voltak az egerek agyában. Az asztrociták a sérülések körül szaporodnak el, ám ebben az esetben úgy tűnik, túlműködtek, az agy távoli részében lévő hasonló sejtekkel is megosztották az információt, riasztották azokat is. További kutatásokkal arra keresik a választ, hogy a hiperaktívvá vált sejtek miként hatnak az agyra.
A Yale kutatói eközben azt vizsgálták, mitől válnak mérgezővé az amiloid lerakódások. Stephen Strittmatter csoportja úgy véli, ennek első lépésében prionfehérjék játszanak szerepet. Ezek mindaddig ártalmatlan fehérjék, amíg nem törnek vagy torzulnak el, mint a kergemarhakórban vagy a Creutzfeldt-Jakob-kórban. A kutatók szerint a béta-amiloid rövid darabkái a prionfehérjékhez kapcsolódnak, ezáltal elindítják az agysejteket megbetegítő folyamatot.
Mindkét tanulmány közelebb vihet ahhoz, hogy a ma még gyógyíthatatlan, világszerte 26 millió embert sújtó kór kezelésére jobb megoldásokat találjanak.
Felfedték az Alzheimer-kór néhány titkát
Amerikai tudósok felfedték a szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kórt fémjelző agyi lerakódások hátterében zajló folyamatok egy részét. A tanulmányok a brit Nature és az amerikai Science tudományos folyóiratok eheti számában jelentek meg.
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
