A nők teljes agyukkal érzékelik a szépséget, a férfiak a jobb féltekével

A vizsgálatban 20 önkéntes - 10 férfi és 10 nő vett részt, akiknek tájképeket és városi jeleneteket ábrázoló festményeket és fényképeket mutattak. A résztvevőknek értékelniük kellett a látottakat, szép vagy nem szép kategóriába sorolva őket. A tudósok eközben mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MRI) nézték, hogy mely agyterületek és mikor aktivizálódnak.
 
Az első 300 milliszekundumban nem volt semmiféle különbség a női- és férfiagy aktivitása között. 300 és 700 milliszekundum között viszont nagyobb agyi aktivitást váltottak ki a szépnek minősített fényképek és festmények. Mindkét nemnél elsősorban az agy fali lebenye (lobus parietalis) aktivizálódott, amely mindenekelőtt a látásért, a térbeli tájékozódásért, valamint az információ feldolgozásáért felel. Ám míg a férfiak esetében a jobboldali fali lebeny aktivizálódott, a nőknél mindkét lobus parietalis működésbe lépett.
 
"Közismert, hogy van különbség a nők és férfiak agyműködése között, Miért ne nyilvánulna ez meg a szépség érzékelésében is" - vélekedett Camillo J. Cela-Conde, a spanyol Baleár-szigetek Egyetemének kutatója.
 
A tudós szerint a szépség érzékelésében megmutatkozó eltérés azzal magyarázható, hogy a nők a látottakat a nyelvhez, a beszédhez is kötik, míg a férfiak esetében a hangsúly a tárgyak térbeli elhelyezkedésén van. Ennek ellenére ez nem magyarázza meg, hogy miért és hogyan alakult ki az emberek fogékonysága a szépre.
 
"Az általunk felfedezett különbségek összefügghetnek a különböző társadalmi szereppel, amelyet a nők és a férfiak az emberi evolúció során töltöttek be" -  emelte ki Camillo J. Cela-Conde. A kutatók ugyanakkor nem találtak különbséget a nemek között, ami a szép megítélését illeti.
 
"Bárki szépnek találhat egy olyan tájat, épületet, vagy festményt, amelyet mások visszataszítónak tartanak. Ám a nemnek nincs semmi köze ezekhez a különbségekhez. Feltehetően a kor, iskolázottság, vagy egyéb tényezők játszanak közre ízlésünk kialakulásában" - magyarázta Camillo J. Cela-Conde, hozzátéve: az emberi természet igen bonyolult, s nehéz tanulmányozni, ám köszönhetően a legkorszerűbb képalkotó eljárásoknak lépésről lépésre egyre többet tudnak meg róla.
 
A vizsgálatról szóló tanulmány az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of the NAtional Academy of Science) keddi elektronikus kiadásában látott napvilágot.