Markus Becker és Jan Puhl, a német lap munkatársai Brüsszelben keltezett cikkükben azt írják, a Bizottság megtette az első lépést, hogy a jogállami mechanizmus alapján jelentős pénzeket vonjon meg a két országtól, és értesüléseik szerint ebbe az évbe már az sem fér bele, hogy az újjáépítési alapból utaljanak nekik.
A miniszterelnök szerint az eljárások aláássák a tagállamok integritását, és amúgy is sokkal inkább a migránsokkal kellene foglalkoznia az EU-nak (is).
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
Így reagálna az Európai Unió esetleges szankcióira.
Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
Az uniós csúcstalálkozó második napján hosszú vitát folytattak az állam- és kormányfők a migrációról és elköszöntek a svéd miniszterelnöktől, valamint a német kancellártól.
Miközben az EU a legnagyobb vakcinaexportőr.
Az Európai Bizottság elnöke szerinte tovább kell elemezni a lengyel alkotmánybíróság csütörtöki döntését, amelyben megállapították, hogy az uniós jog egyes rendelkezései nem egyeztethetők össze a lengyel joggal ,és ebben a helyzetben a nemzeti jognak van elsőbbsége.
Az Európai Unió komoly elvárásokat fogalmaz meg a tagjelölt országok felé, ugyanakkor egy közel harmincmilliárd eurós támogatási program mellett is elkötelezte magát. Azt azonban senki sem tudja megósolni, hogy az érintett hat ország mikor lehet az EU tagja.
Újabb határidő kitűzése nélkül folytatódik Budapest és Brüsszel között a magyar helyreállítási terv értékelése. Az EUrologus forrásai szerint nagypolitikai döntés fog majd dönteni a 2511 milliárd forintos keret sorsáról.
A miniszter hiányolta a tervet Európa visszaszorulásának megakadályozására, és elégedetlenségét is hangoztatta az MTI-nek az Európai Bizottság munkájával kapcsolatban.
Jogszabállyal igyekszik az Európai Bizottság úrrá lenni az európai ipart bénító chiphiányon, konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg jövő évtől a jogállamisági jelentésben – többek között erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetét elemző éves beszédében. Az elnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel, mondandójának az “Uniónk lelkének erősítése” címet adta.
Az Európai Bizottság elnöke a Demokratikus Koalíció kérdésére válaszolt.
Azt szeretnék, hogy a fogyatékossággal élők a paralimpia után is láthatóak maradjanak.
Az európai országok a világ legfejlettebb államai tömörítő G7-ek (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada) találkozóján azt szerették volna elérni, hogy az USA, “ameddig szükséges” biztosítsa a kabuli repteret. Biden elnök azonban nem módosított a terveken.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: hallják a tálibok nyilatkozatait, de a cselekedeteik alapján fogják őket megítélni.
Brüsszelben bejelentették, hogy eredetileg tervezettnél hamarabb érte el az EU a felnőttek hetven százalékának beoltását és továbbra is elegendő oltóanyag van a kampány folytatásához. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pedig azt kéri, hogy akiket eddig orosz vagy kínai vakcinával oltottak, harmadikként kapjanak nyugati vakcinát és ezzel uniós oltási igazolást.
Az Európai Bizottság figyelemmel követi a magyarországi lehallgatási botrányt, de hangsúlyozzák, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskör.
A családügyi miniszter az ATV-ben beszélt a járványügyi lépésekről, az Európai Bizottságról és a közösségi élet újraindításáról. Ma még nem született, de a hét végéig születhet döntés a harmadik oltásról.
„Fit for 55” – ezzel az uniós szóalkotással kell megbarátkoznunk a következő évtizedre. A kifejezés arra utal, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy 2030-ra a károsanyag-kibocsátását – az 1990-es évet alapul véve – 55 százalékkal csökkentse. Ez a középtávú terv annak érdekében, hogy 2050-re elérhetővé váljon a kibocsátássemlegesség.
