Brit kutatók közel 60 ezer felnőtt mozgási adatait vizsgálták, majd egy olyan statisztikai modellt készítettek, ami egyértelműen megmutatta, mit érdemes csinálni üldögélés helyett.
A hosszú ülés és a rossz testtartás nem csak hátfájdalmat okoz, de hatással lehet az anyagcserére, a vérkeringésre, az energiaszintre és az alvásminőségre is. Erről az összetett hatásmechanizmusról beszélgettünk Dr. Pajk Melitta mozgásterapeutával és Ivanov Ivánnal a BioTechUSA-cégcsoport felsővezetőjével.
Korunk egyik népbetegsége a sok órán keresztül tartó ülés, tekintettel a mozgásszegény életmód számos negatív következményére. Ezzel nincs is mit vitatkozni, az viszont mindenképpen érdekes, hogy az agyunk hosszútávú egészsége szempontjából nem mindegy, milyen célból ülünk, közben mit csinálunk.
Nem biztos, hogy az alapvető fizikai fittséghez feltétlenül napi több ezer lépést kell megtenni vagy rendszeresen 30 perces kardióedzéseket kell végezni.
Brit kutatók vizsgálata alapján bizonyos ételek segíthetik a szív- és érrendszer egészségét akkor is, ha valaki ülő életmódot folytat.
Finn kutatók szerint még azok egészségében is pozitív változás állhat be, akik napi több órát órát töltenek ülőmunkával.
Tyúk-tojás probléma nyomába eredtek kínai kutatók, ezúttal a magányosság és a tévénézés viszonylatában. Vajon a magányosság miatt televízióznak többet az idősebb emberek, vagy inkább a sok tévézés miatt lazulnak a társasági kötelékek?
Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, az eredmény pedig egyértelműnek tűnik.
Csalódniuk kell azoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy rájuk nem érvényesek a figyelmeztetések a sok ülés negatív hatásairól, hiszen amúgy rendszeresen edzenek. Amerikai kutatók szerint ez sajnos kevés a kompenzációhoz.
Tévhit, hogy a prosztatagyulladás csak az idős embereket érinti. A statisztikai adatok szerint az ötven évnél fiatalabb férfiak esetében (főleg a harmincas-negyvenes korosztályban) ez a leggyakoribb urológiai probléma, míg az idősebbeknél csak a harmadik helyen áll a sorban.
Ma már senkinek nem újdonság, hogy a modern életmód hajlamosít a különböző betegségekre. Káros is lehet, ha a hétköznapokban – akár restségből, akár a munkánk miatt – az időnk nagy részét ülő helyzetben töltjük. Hosszú távon számos kellemetlenséget idézhet elő a kismedencei fájdalom szindróma is. A férfiakat különösen rosszul érinti, mivel a tünetek megjelenése zömében a prosztata megbetegedéseire vezethető vissza.
Sokat hallani, olvasni az ülőmunka egészségügyi következményeiről, azonban elsősorban a felnőttekre vonatkoztatva. Egy új kutatás viszont a gyerekekre fókuszált, és kiderült, ha a kicsik sokat ülnek, az számukra is fölöttébb kockázatos.
A hanyag tartás és görbe hát korántsem tesz annyira rosszat a gerincnek, mint eddig gondolták. A gyógytornászok, pedagógusok és szülők többsége bizonyára felhördülne erre az állításra, ha nem épp egy fizioterápia-professzor szájából hangzana el.
Bár senkit sem biztatunk arra, hogy a restségét a légszennyezéssel magyarázza, de azért az tény, hogy egy új kutatás meglepő összefüggést tárt fel a fizikai inaktivitás és a levegő szennyezettsége között.
Minden korábbinál több időt, naponta átlagosan bő kilenc órát töltenek ülve a németek egy friss felmérés szerint.
Az ülőmunka és az ezzel az esetek többségében együtt járó, erősen inaktív életmód a 21. századi ember egyik legnagyobb problémája, amely számos betegséghez vezethet. Sajnos sokan már csak akkor kapnak észbe, amikor a sok ülés miatt igénybe vett izmok és ízületek teljesen elgyengülnek vagy éppen eldeformálódnak, ezért eredeti funkciójukat szinte alig képesek ellátni, ezzel pedig tartós fájdalmat és egyéb panaszokat is okozhatnak.
A sok ülés növeli a halálozás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport által publikált globális tanulmány.
Igazán egyszerűen csökkenthetők a szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez, stroke-hoz és még egy sor más egészségügyi problémához vezető ülő életmód kockázatai – állítják a stockholmi Karolinska Intézet szakemberei.
Pandémiaként emlegetik a mozgásszegény életvitel terjedését, amit csak súlyosbít a Covid–19. A legújabb kutatások a lustákat is megnyugtathatják – de meg is ijeszthetik.
Rengeteg ember kénytelen ülő életmódot választani, hisze a munkahelye erre kényszeríti. Egy friss felmérés is felhívja ennek egészségügyi veszélyeire a figyelmet, emellett 4 egyszerű tippet kínál arra, hogyan előzzük meg a bajt.
