#történetmesélés

Mit mond a tudomány a mesemondásról?

A tudósok régóta gyűjtik a mesemondással kapcsolatos tényeket. Innen tudjuk, hogy a mesék segítenek információkat megjegyezni, összpontosítani, együttérzésre nevelni és eligazodni az élet viszontagságai között. Arra azonban csak mostanában kezdtek rákérdezni, hogy miért is van ez így. Részlet a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyvből.



Remek új funkciót kapott a Google Earth

Olyan új, történetmesélést könnyítő funkciót készített Earth szolgáltatásához a Google, amellyel bárki egyszerűen és látványosan mutathatja be barátainak, családtagjainak, munkatársainak utazását.




Hogyan szerezzük vissza a kontrollt a rólunk folyó beszélgetések felett?

A megnyerő tartalom segíthet pozitív irányba befolyásolni a márkáról szóló beszélgetéseket, és ezzel a cégek a kontrollnak legalább egy kis szeletét visszaszerezhetik az önjáróvá vált online felületeken – mutat rá Andrew Canter, a Branded Content Marketing Association (BCMA, Márkázott Tartalmak Marketingszövetsége) globális ügyvezetője. Interjú.


Van egy szuper ötlete? Az önmagában édeskevés!

Támadhat valakinek pompás ötlete, de ha nem tud rávenni másokat, hogy pénzt fektessenek az elképzelésébe, az egész nem ér semmit – mutat rá Carmine Gallo kommunikációs szakember, aki szerint az igazán jó történetek megtalálásához vállalnunk kell a múltunkat.



Mi haszna egy újszülött csecsemőnek? És a történeteknek?

Közel két és fél évszázada, hogy az első hidrogénnel hajtott léghajó levegőbe emelkedésekor megkérdezték a jelenlévő Benjamin Franklint: „Mi haszna van egy léghajónak?” Franklin visszakérdezett: „Miért, mi haszna van egy újszülött csecsemőnek?” Ezt a példatörténetet folytatja a további kérdés: mi hasznuk a történeteknek?


Ön hisz a mesében? A cégek egyre inkább

Számos informatikai vállalkozás eljut a felismerésig, hogy rendkívüli kihívás akár csak kicsit is érdekfeszítően beszélni a cég tevékenységéről. Architektúráktól, rendszerintegrációtól kevesen rágják le a körmüket izgalmukban, az SAP ezt felismerve hajtott végre paradigmaváltást a sztorizás fókuszba állításával.


Hogyan csalogatnak be a márkák a történeteikkel?

A könnyen befogadható történeteket a cégek gyakran használják értékeik, vállalati kultúrájuk, jövőképük és termékeik bemutatásához. A történetek segíthetnek egy-egy brandet pozícionálni a piacon, márkahűséget építeni, vagy egyszerűen csak az ismertséget és az értékesítési számokat növelni. Hat vállalati példán mutatjuk be a sztorik felhasználását a márkaépítésben.


A valóság vagy a fantázia szüli a jó sztorikat?

„Hogy tud ez az író ilyen érdekes sztorikat kitalálni?” – csodálkozunk rá sokszor egy-egy jó könyvre, színdarabra vagy filmre. És tényleg, hogyan? Az író csak ül, esetleg pipázik a foteljében, miközben hosszú szakállát simogatja? Mert az író persze komoly férfi, és addig töri a fejét, amíg egyszer csak isteni szikraként ki nem pattan a fantáziájából egy jó történet. Vagy ez maga is csak hatásos mese volna? Hidas Judit írása.




Miért megy a rendőr mindig házhoz?

Baráth Katalin krimiíró, Fabricius Gábor médiadizájner és Tasnádi István forgatókönyvíró beszélgetett a HVG Extra Business Szalon legutóbbi estjén a történetmesélés szabályairól, a karakterekről, az azonosulásról, az intertextualitásról és a hitelességről.


"A nézők kikockázták, hogy Gál Feri kerti partiján ott van Orbán kisbusza"

A mai sorozatok között akkor lehet kiemelkedőt alkotni, ha egy ősi történetet tálalnak új stílusban, ám sokan a történetet csavarják túl - állítja Tasnádi István, aki vezető írója volt az utóbbi évek két sikeres magyar sorozatának, az Aranyéletnek és a Terápiának is. Elmondta, hogy az Aranyélet harmadik évadának már komoly nézői elvárásoknak kell megfelelnie, és arról is mesélt, hogy miért hidalt le a Black Mirrortól vagy a Fargótól.