#történelem

Máig nem tudjuk biztosan, hogyan ölték meg, vagy ölette meg magát Pier Paolo Pasolini

Ötven éve halott a filmtörténet talán legnagyobb botrányrendezője: vonzotta mindenféle ellentétes eszme, és taszította minden gyakorlat. Így került ambivalens, kritikus viszonyba kommunizmussal, katolicizmussal, antifasizmussal. Homoszexualitását természetes nyíltsággal gyakorolta, de élete tragédiájának tartotta. A világháború utáni olasz kultúra legsokoldalúbb, legkihívóbb zsenije volt. Költő, író, publicista, filmrendező, színész, esszéista, nyelvész, világcsavargó. Művei heves vitákban élnek.


Elrettentő hatása nem más, mint illúzió – mit követett el az utolsó bűnöző, akit kivégeztek Magyarországon?

Sok vita után ma 35 éve, 1990. október 31-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Mit követtek el azok, akik épphogy elkerülték az ítélet végrehajtását? És az utolsóként kivégzett Vadász Ernő? Milyen szerepe volt a halálbüntetés eltörlésében az 1989-ben alakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának? Milyen személyes élmény vezérelte Göncz Árpádot, mi volt az intézkedés utóhatása, és milyen más országok vették alapul a magyarországi döntést?


Hadilábon a történelemmel: Orbán Viktor és a magyar Hulk

A miniszterelnök szívesen példálózik nemzeti ünnepeinken a magyar múlttal, rendre előadja, hogy ki mindenkit zavartunk már haza, meg hogy mi mindig milyen eredményesen álltunk ellen mindenféle birodalmaknak. Persze ebben van igazság, de ez a része is idegen toll. Honnan jött Orbánnak ez a gondolat, és mi igaz a nagy történelmi elkergetésekből?



Csata vagy mészárlás? Máig viták övezik az indián háborúkat lezáró Wounded Knee-i tragédiát

Mi történt 1890. december 29-én a Wounded Knee-pataknál? Lázadó indiánok vívtak vesztes csatát az Amerikai Egyesült Államok hadseregével vagy a katonák lemészárolták az ellenállásra is képtelen indiánokat? Miért kaptak a katonák Becsület érdemérmeket a katonai szempontból nem túl jelentős akcióért és miért akarták ezt most megvonni tőlük? Ki a felelős a lakota sziúk 135 éve történt tragédiájáért?


Rainer M. János történész: Ahhoz több idő kell, hogy a tankönyveket a mai kormány gyalázatos oroszbarát politikájához igazítsák

A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.




Az őszinte nősténytigris, aki büszke volt gúnynevére – 100 éve született Margaret Thatcher

Száz évvel ezelőtt, 1925. október 13-án született az az egészen különleges államnő, aki egyszerre volt nagyon őszinte és nagyon sikeres politikus. Pontosan azzal kampányolt, amit tenni akart, és pontosan azt is tette. Mindig a meggyőződését követte, nem érdekelték a népszerűségi mutatók. És ezzel tudott sokkal hosszabb ideig hatalmon maradni, mint Nagy-Britannia bármely más miniszterelnöke az utóbbi kétszáz évben.


„Foglaljuk el a feedet, ne a várat” – a jövő tanácsait osztja a múltnak a Duma Aktuál

Mennyivel máshogy alakult volna a történelem, ha anno például csaták helyett PR- és marketingkampányokkal kellett volna eldönteni a világ sorsát. Erre hozott példákat a Duma Aktuál közönségének Elek Péter. Persze talán jobb, hogy nem volt még Tripadvisor a II. világháború idején, de lehet, hogy nagyot mentek volna Robespierre guillotine-készítő videói a YouTube-on, és talán Imre herceg és Zrínyi Miklós is hosszabb ideig élhetett volna, ha van „Agyar a magyar ellen”-kampány. Petőfi Sándorék írhattak volna egy 13. pontot is, ha sikerül még négyezer lájkot összegyűjteni. 


Kommunista történelemhamisítás, nyakon öntve egy kis pilisi sámánkodással – Laszlovszky József történész a tatárjárásfilmről

Az ötvenes évek történetírásának hamis toposzait melegítette fel az 1242 – A Nyugat kapujában című film, amelynek üzenete „buta, sőt értelmetlen” – mondja Laszlovszky József történész. Pedig a régészeti emlékekből rekonstruálható valós események a legkevésbé sem nélkülözik a drámát, sőt a tatárjárás történetének vannak olyan elemei is, amelyekre a magyarok büszkék lehetnének. A pilisi szívcsakra azonban nem tartozik ezek közé.







Választottunk magunknak egy diktátort, csináljunk demokráciát!

Száz éve született Vitányi Iván. A tudós-politikus emléke előtt konferencián tisztelegtek, az előadások és sok más érdekesség a Mozgó Világ Kiadó jóvoltából most kötetbe szerkesztve is megjelent, benne a HVG munkatársa, Farkas Zoltán írásával. Az Arcképvázlat – elvi keretben című megemlékezést most itt is olvashatják, négy epizódot mesél el a 97 éves korában elhunyt Vitányi Iván és a szerző életéből.



Hősök vagy gonosztevők? Árpád-házi kavarások Borisszal, az örök trónkövetelővel

Borisz a XII. századi Magyar Királyság hatalmi harcainak egy visszatérő szereplője volt. A középkori magyar krónikairodalom alapján a Disney-rajzfilmek klasszikus főgonoszaihoz hasonló figuraként jelenik meg a szemünk előtt, akinek semmilyen egyéb vágya nincsen, mint megkaparintani a szerinte jogosan őt illető koronát. És persze, ahogyan az lenni szokott, mindig pórul jár. A nyilvánvalóan elfogult krónikák beszámolóin túl mit lehet tudni erről a vitatott származású, de kétségtelenül ambiciózus emberről?