Európa utolsó helyén a magyarok: aki szegény, az is marad
Egész Európában a magyarok bízhatnak a legkevésbé abban, hogy feljebb lépnek a társadalomban, vagy hogy a gyerekük jobban fog élni náluk – derül ki egy felmérésből.
#társadalom
Nincs igazság Magyarországon
Hiába javul gazdaságunk helyzete, a szegények ebből semmit nem éreznek. Alig van hely Európában, ahol gyengébb lenne a társadalmi igazságosság, mint Magyarországon – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány kutatásból.
„Ha úgy érezzük, minden csodálatos, kezdjünk aggódni”
Az egyén, a cégek és a közösségek megújulását hirdető társadalomfilozófust, Charles Handyt többek között a jövő „Csináld magad!” társadalmáról, az intézményesült oktatás megújításáról és a Brexitről kérdeztük.
A test legyen inkább vidámpark, nem pedig templom
Jól tennék az öltönyös európai urak, ha előbb a saját asszonyaik háza táján néznének körül. Vélemény.
"Jószerével nincs olyan, akinek van valamije, és törvényes úton érte el"
Orbán Viktor társadalmában az engedelmesség sokkal fontosabb, mint a szaktudás vagy az önállóság, így egészen félelmetes emberkép van kibontakozóban. A végletekig kiéleződtek a feszültségek, aminek az az alapvető oka, hogy "mostanra annyira kizsigerelték a társadalmat, annyira leromlott az egészsége, a tudása, a tartása, hogy lassan a fejünkre omlik az egész". Interjú Deák Dániellel, a Corvinus nemzetközi adó- és pénzügyi joggal foglalkozó professzorával.
Uralkodó társadalomfelfogásunk az ország folyamatos lecsúszásához vezet
Temették a magyar gazdaságot, borús jövőt jósoltak a lakosságnak neves közgazdászok, főként olyan dolgok miatt, amelyek a magyar államból eredeztethetők.
A leányvőlegény, a fiúlány és a többiek
A dán lány történetének, amely filmen most Oscar-esélyes, a korabeli Magyarországon is nagy visszhangja volt, sőt helyenként meglepő tolerancia kísérte az első átoperálást.
A gyerek az új státuszszimbólum a gazdagok között
Síelés Aspenben, saját repülőgép vagy egy szekrény tele Birkin táskával? Nem, nem ezek a legfontosabb státuszszimbólumok a New York-i felső tízezer körében, hanem a sok gyerek. Pedig a szakemberek szerint a divat alapvetően nem egy demográfiai tényező. Magyarországon a 3 gyerek után járó családi adókedvezmény éreztette hatását, a felső-középosztály gyerekvállalási kedve megnőtt.
A terroristák köztünk vannak
A felmérés szerint leginkább a jobbikos városlakók ilyen agresszívak, de ez mindegy is: bármelyikünk lehet még jobbikos városlakó.
A bevándorlók képzettebbek, szorgalmasabbak – miért ódzkodunk tőlük?
Megint jönnek, kopogtatnak, egymillióig meg sem állnak a menekültek – legalábbis ezt jövendöli az idei évre az OECD Európa egészére. Magyarország sajátos sziget: bár a világ egyik legnyitottabb gazdasága, foglalkoztatási és migrációs szempontból teljességgel zárt, olyannyira, hogy a ki- és bevándorlás a legutóbbi időkig szinte kivételes jelenség volt. Azokban az országokban lenne legnagyobb szükség a bevándorlókra, amelyek fejletlenek – ezzel szemben épp a gazdagabb országok lakossága elfogadóbb, befogadóbb a bevándorlókkal szemben.
Még többen maradnak az út szélén: tetézve födik el a bajt
A gazdasági növekedés gátjává vált a szegénység terjedése, mélyülése. A rendszeres segélyek tervezett megszüntetése tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Pedig már most is ott tartunk, hogy a lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 22 százalék.
Ha 800 éve gazdag volt a családja, akkor valószínű, hogy most is az
Legalábbis Angliában. Egy brit kutatás szerint ugyanis egy család társadalomban elfoglalt státusza akár 800 évszázadon keresztül is megmaradhat.
Hiába vége a tilalomnak, Kínában a kutya sem akar második gyereket
Ezt mondja legalábbis a kínai kormány családtervezési bizottsága. Ma már mintegy 11 millió pár jogosult második gyermek vállalására. Közülük ugyanakkor az elmúlt egy évben 700 ezren, vagyis alig 6 százaléknyian nyújtották be kérelmüket.
Mindenki kapjon nyugdíjat, az is, aki egy évet sem dolgozott
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
Putyinék átlépték a Rubicont, nincs visszaút?
Olyan szintre erősödött az orosz kormány katonai költekezése, ezzel párhuzamosan pedig a lakosság nacionalista érzelmeinek felszítása, hogy az elemzők egy része szerint már nincs visszaút. Az oroszok háborús pályára álltak.
Kétmilliárdan lesznek, és rengeteg pénzük van
A nyugdíjasok választásokat döntenek el, kegyeikért nemcsak a politikusok versenyeznek, hanem a fejlett országokban komplett iparágak települnek az egyre gyarapodó nyugdíjas társadalmak igényeinek kiszolgálására. Arcpúderre és rulettre többet költenek az időskorúak, mint a fiatalok. De vehetnek olyan cipőt, amelynek a talpába helymeghatározót építettek be, a padló riasztja az orvost, ha valami szokatlan mozgást érzékel, és a gombokkal sem kell bíbelődniük a ruhán. A 2020-ra akár 2 milliárd főre is hízó csoportot szinte minden szektor kinézte magának, ráadásul az új technológiák is hamar beszivárognak a nyugdíjasok igényeire szabottan. De az átverős termékbemutatóknak is főként ők esnek áldozatul.
Bárhonnan is nézzük, itt nagy szegénység van
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
Ránk szakad az egész nyugdíjrendszer
Később lehet majd nyugdíjba menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.
Nincs az az olaj, ami fedezni tudná az esztelen pénzszórást
Az olajban gazdag arab országokról nem az jut elsőre eszünkbe, hogy kifogyhatnak a pénzből. Pedig ha folytatják a nyakló nélküli állami költekezést, és továbbra is szinte ingyen adják az energiát állampolgáraiknak, úgy pár éven belül már komoly gondok lehetnek. Az éltető kőolaj sem fogja tudni megakadályozni ugyanis azt, hogy rendkívül mély reformokat hajtsanak végre. És egyáltalán nem biztos, hogy ez a lakosságnak is tetszeni fog.
Pánikoljunk a nyugdíjak miatt?
Ha belegondolunk, hogy milyen ütemben öregszenek el a társadalmak, akkor könnyen megijedhetünk a fenntarthatatlan nyugdíjak miatt, számos tényező akad ugyanakkor, ami javít a helyzeten. Aggódjunk vagy felesleges pánikolni?