Elsősorban orvosnak tartják magukat, de szabadidejükben tulajdonképpen megújították a tudományos ismeretterjesztést, amikor pár perces TikTok-videókban magyaráznak el bonyolult nőgyógyászati témákat. A „Nődokikat”, azaz Baradács Istvánt, Czébely-Lénárt Andrást és Csirzó Ádámot kérdeztük a videókról, a tabukról és az orális nyalókendőről.
„A könyv tartalma alkalmas a nyugalom megzavarására, és a megnyugtatásra, mert feltöri a nevelés ki tudja milyen régi kövületeit” - írja Prof. Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus Szél Dávid Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvéről.
Az egyik legintimebb tevékenység, amiről a lehető legkevesebbszer teszünk említést. Hogyan trónoltak őseink, és hogyan kellene nekünk, hogy ne végződjön aranyérrel a dolog? Cikkünkből minden kiderül.
Húszmillió forintot gyűjtöttek össze, az első kiállítás a női nemi szerv körül kialakult mítoszokról szól.
„A történetem alapvetően arról szól, hogy Isten tud kutyából szalonnát csinálni” - vallja Boros Lajos, akinek első kézből vannak információi arról, hová vezetnek a sorozatos bűncselekmények, de arról is, hogy – ahogy ő fogalmaz – mit tud tenni isten a bűnbe esett emberrel. Kisebb-nagyobb megszakításokkal összesen harminc évig ült börtönben, ma a Baptista Egyház börtönmissziójának vezetője, saját lakásában él feleségével és hároméves kisfiával.
Van, akinek vajúdás közben kell elhagynia a falut, nehogy megsértse a hagyományt.
Hároméves szerződést írt alá a japán autóóriás Naomi Oszakával, aki nagy meglepetésre megnyerte az amerikai nyílt teniszbajnokságot női egyesben a jóval esélyesebb Serena Williams-szel szemben.
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Tudjuk már, mi a rasszizmus, és a szexizmus fogalma sem ismeretlen, a harmadik nagy kategória, az életkor alapján történő besorolás, ítéletalkotás és diszkrimináció jelensége azonban még kevéssé tematizált. Noha a jelenség már 1969-ben nevet kapott – ageizmus –, és a nyolcvanas évektől kezdődően teret nyert az öregedő Amerika víziójának köszönhetően.
Frida Kahlo születésnapján, július 6-án jelent meg a HVG Extra A Nő magazin friss lapszáma, amelyben részletesen foglalkozunk a mexikói festő- és popikon életével, hatásával, művészetével és természetesen a novemberig tartó hazai kiállítással is (címlapunkon a Robotlányként ismert Lukoviczki Réka tetőtől talpig Kahlóban).
A képek érkezése előtti napokban interjúzunk. Nagy az izgalom, és sok a feladat. Annak, hogy egy budapesti Frida Kahlo-kiállítás apropóján üljünk le beszélgetni, még egy éve sem lett volna túl nagy a valószínűsége. Hogy eredetiket nézhetünk négy hónapig a fővárosban, rengeteg tényező szerencsés együttállásának és a hazai fogadó intézmény elkötelezett munkatársainak köszönhető. Például Lantos Adriána kurátornak.
Fiatal női humoristának lenni nem sétagalopp – sehol a világon, Magyarországon meg még annyira sem –, van, aki szerint olyan, mint gladiátorként kisétálni a vadak közé, de az optimistábbak is óvatosan örülnek. Miérteket, példaképeket és bátrakat kerestünk.
Elszigetelt és ritka esetektől eltekintve egy gyerek nem csak úgy, random kerül egy családba. Az érkezését megelőzi egy terhesség vagy örökbefogadási procedúra. Ez óriási helyzeti előny, mondjuk egy lottófőnyereményhez vagy egy autóbalesethez képest, amelyekre például egyáltalán nem lehet felkészülni.
Egy friss kutatásból és az elkészült kötetből kiderül: a magyar nők szerint egyetlen párt sem képviseli igazán a különféle nőügyeket – már ha egyáltalán volt sejtésünk arról, mik is ezek pontosan.
A jóleső szex minden életkorban mást jelent, és másféle áldozatot követel. Néha jobb önismeretet, máskor több elfogadást, jobb humort vagy kevesebb sorompót igényel, mindenesetre megéri odatenni magunkat – mert a magabiztosság a legjobb segédeszköz.
Mit tehet, hová fordulhat egy fiatal fiú, akik körül csak heteroszuexuálisok vannak, de ő fiúkhoz vonzódik?
Több mint három év börtön után sem hiszi, hogy végleg megfizetett korábbi tetteiért George Kalmár amerikai-magyar pénzügyi szakember. Lehetett volna akár vívó is, ám élete más irányt vett: drogfüggő lett, és negyven hónapra ítélték el súlyos testi sértés miatt, majd újabb fél évre, miután 150 milliót sikkasztott egy befektetési bankból. Manapság leginkább a józanságát és kislányait félti. Interjú.
Évtizedek teltek el a szexuális forradalom óta. Elterjedt a fogamzásgátlás, elfogadottá vált a házasság előtti nemi élet, elvileg nincs többé elfojtás és prüdéria, már nem tabu a meztelenség – a nők jelentős része mégis szexuális problémákkal küzd. Vajon miért?
Ma fotók, filmek, internetes videók milliói hitethetnék el velünk, hogy a XXI. században a ruhátlanság már egyáltalán nem tabu. Az idealizált, photoshoppolt látvány – mint egy hízelgő udvari festmény – valóban elfogadott, kívánatos, ám a valódi, nem-tökéletes pucérság tilosabbnak számít, mint valaha.
Noha a takarításhoz sem több ösztrogénre, sem méhre nincs szükség, a nők a világon mindenhol több láthatatlan – fizetés nélküli – munkát végeznek, mint a férfiak. Így nem csupán kevésbé képesek kipihenni magukat, de az egyenlőtlen helyzet a nemek közötti bérrés elmélyüléséhez is nagyban hozzájárul. Magyarországon különösen elkeserítő a helyzet.
