„Belefáradtam, hogy egy olyan világban éljek, ahol a múlt heti eredményeim, a helyezésem, vagy a ki nem kényszerített hibáim alapján mérik az értékemet” – írta Caroline Garcia.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.
Köztudott, hogy az állatok közelségének terápiás hatása is lehet, lovak, kutyák, macskák, sőt még nyulak is alkalmasak arra, hogy bizonyos esetekben kiegészítsék a pszichoterápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szarvasmarhák hogyan teljesítenek ilyen szerepben, és milyen hatással van rájuk, ha terápiás állattá válnak.
Néha a legegyszerűbb dolgok is segítenek egy probléma leküzdésében; most az ölelésről derült ki, hogy olykor jó szolgálatot tehet.
A több konszenzusos érintés segít enyhíteni a mentális és fizikai panaszokat. A fej érintése nagyobb egészségügyi előnyökkel jár, mint a test más részeinek érintése – állítja egy friss kutatás.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogyan lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
Miközben Magyarországon még mindig viszonylag kevés antidepresszáns fogy, és más országok elhúzni látszanak a statisztikában, az adat csalóka, hiszen ha valaki nem jut ellátáshoz, nem kerül be a statisztikába. Az öngyilkosságok és a sürgős ellátást igénylő gyermekpszichiátriai zavarok aránya a Covid idején megugrott, és bár azóta csökkent, még mindig magasabb, mint a járvány előtti időkben.
Korábban számos vitaminról és ásványi anyagról elterjedt már, hogy jótékony hatása lehet többek között a mentális problémákra. Most épp a magnézium van soron.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
Az íz- és szaglásvesztés kiesett a leggyakoribb tünetek közül a koronavírus JN.1 mutációjánál, ugyanakkor már tízből egy ember számol be szorongásról.
Egy közel húsz évnyi időszakot átfogó elemzésből kiderül, hogy a korábbi hiedelmekkel ellentétben valójában nincsen jelentős negatív mentális hatása a rendszeres internetezésnek.
Sokszor halljuk, hogy a szorongás és a depresszió hatékony kezelési módja lehet a rendszeres testmozgás is – holland kutatók most ezt vizsgálták, és több érdekes megállapítást is tettek.
A 21 éves Azahriah a legfiatalabb és egyben az első férfi sztár, aki a Marie Claire címlapján szerepel. A vele készült interjúban többek között arról beszélt, hogy bár szerinte mindenkinek nehéz leküzdeni a szorongásait és szakemberhez fordulni, de neki ez most fokozottan az.
A szorongásoldás eszközös terápiájának lehetőségeit vizsgálják a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói.
A szülők gyakran kérdezik: „Honnan tudhatom, hogy valami baj van a gyerekemmel?” Mikor válik a magas emocionalitás szorongásos zavarrá? Mikor mondhatjuk, hogy túl impulzív a gyerekünk? Vajon a dühkitörései még normálisnak mondhatók? Részlet Danielle Dick Dekódold a gyermeked! című könyvéből.
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
Súlyos hatása lehet a társas kapcsolatok hiányának, erre jutott egy egy kínai kutatócsoport 90 tanulmányt összegző, átfogó elemzése.
Nem csupán a medencét érintő nőgyógyászati kórkép, a teljes testre hatással van az endometriózis. Ez a betegséggel járó pszichiátriai tényezőket vizsgáló eddigi legátfogóbb tanulmány megállapítása.
