A DK hivatalos kérdést nyújtott be a kulturális minisztériumnak arról, milyen szakmai oka van annak, hogy az NKA megszüntette a Szépírók Társaságának támogatását. A választól senki nem lesz sokkal okosabb.
A Nemzeti Kulturális Alap érvelése szerint ők nem szüntették meg a társaság támogatását, mert ilyennel nem is rendelkeztek. Az írószervezet elnöke úgy látja, jobb híján néhány szóba tudott belekötni az NKA, és már nem akarnak a kuratóriummal vitatkozni, mert szerintük ez méltatlan, és úgysem fog változni semmi.
A Magyar Műfordítók Egyesületének alelnöke azt mondta, fel sem merült bennük, hogy valóban az elhanyagolható karrierrel rendelkező fordító kaphatja a díjat, szerinte egyértelműen politikai döntésről van szó. A Szépírók Társasága eközben támogatás nélkül maradt.
Ezek szerint a négyszáz taggal rendelkező és évi száz programot megválósító szervezet nem érdemes az állami támogatásra – írja a társaság. A visszavonást nyílt politikai támadásnak és elhallgattatási szándéknak tartják.
Egy 70 európai művészeti intézményt tömörítő európai szövetség tagjai, valamint a Berlini Művészeti Akadémiának az elnöke Budapesten jártak a napokban, hogy megértsék, miként blokkolja a NER a maga válogatott eszközeivel az alkotás és a gondolkodás szabadságát Magyarországon. A nemzetközi szervezet az Európai Bizottságnál és az ENSZ-nél is lobbizni kezdett a magyar művészek érdekében.
A Szépírók Társasága szerint ez volt az egyetlen lehetőség egy tisztességes megélhetésre.
A költő a Héttorony irodalmi portál szerkesztője volt, az utóbbi években a Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított.
Sokkal jobb ország lenne itt, ha mindenki antidepresszánst szedne - állítja a HVG-nek adott interjújában Szilasi László író, aki Térey-ösztöndíjasként nem tudta távol tartani magát a szekértáborok küzdelmétől, de legújabb regényében, a Kései házasságban nem a politikát, hanem a szerelmet szedi ízekre.
Ők nem ismernek exportra termelő kortárs magyar írót.
A Szépírók Társasága egyetértését fejezi ki a Magyartanárok Egyesületének a Nemzeti Alaptantervről szóló állásfoglalásával. Kifogásolja az avíttas szemléletet, a kortárs írók és a női alkotók hiányát.
A Szépírók Társasága szerint nyilvánvaló, hogy a kormány támadássorozata arra irányul, hogy az egész tudományos közösséget kontroll alá helyezzék.
Szerintük a Petőfi Irodalmi Múzeum intézményi és szellemi integritása került veszélybe.
Többször is felolvassák a könyvfesztivál rendezvényein a Szépírók Társaságának alábbi közleményét, amelyben egyebek mellett azt írják, a kormány egyre hevesebben támadja a CEU mellett kiállókat, miközben a kormányhű média a demokratikus világban példátlanul hamisítja meg a tiltakozásokról szóló híreket.
„A Szépírók Társasága a magyar irodalom javát hivatott képviselni, nem a népnemzeti tilinkós írnokokat, udvaroncokat – mondja a HVG-nek Dés Mihály, akit egy irodalmiatlan kirohanás miatt nem vettek fel a társaságba.
Dés Mihály külföldön élő lapkiadó és irodalmár kései első könyve, a 2013-as Pesti barokk harmadik kiadását éri meg. A szerzőt hiába ajánlotta Esterházy Péter és Konrád György a Szépírók Társaságába, a könyv állítólagos nőgyűlölő volta miatt elutasították a kérelmét. Dés szerint elképesztő, hogy egy szereplő gondolatai alapján támadják a szerzőt, ezzel az erővel Shakespeare is mehetne a Gulagra.
A Szépírók Társasága tiltakozik a kormány emlékezetpolitikája ellen, ezért nem használja fel a kormánytól kapott 1,5 millió forintot.
A Szépírók Társasága tiltakozást tett közzé a József Attila-szobor Kossuth térről történő elmozdítása ellen; az MTI-hez eljuttatott reagálásában L. Simon László író, fideszes országgyűlési képviselő sajnálatát fejezte ki, amiért az írószervezet "és néhány baloldali politikus politikai cirkuszt" csinál az ügyből.
Újabb írást jelentetett meg a Süddeutsche Zeitung a magyar médiatörvényről.
A társaság decemberi ülésén vetődött fel, hogy szót emeljenek a médiatörvény ellen. Úgy döntöttek, ha a tiltakozással a társaság tagjainak több mint fele egyetért, testületi álláspontként adják ki; végül a szervezet tagjainak mintegy kétharmada írta alá.
